Újabb beszámoló a novemberi szakmai kirándulásról

Talán annyit tennék hozzá Medvegy Anna élménybeszámolójához, hogy az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban Apáthy István úrtól is hallottunk érdekes előadást, melyben beszélt például arról az ESA által támogatott BME-s hallgatói kutatócsoportról, akik sikeres ballonkísérleteket végeztek Svédország északi részén.



Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMI Ûrfizikai és Ûrtechnikai Osztályának vezetője, Erdős Géza úr a következő űrkutatási témákról beszélt, melyekben részt vesz/vett az osztályuk:



– Az Ulysses űrszondán végzett munkájukról, amelyet 1992-ben bocsátottak fel a világűrbe és 19 évig működött. Az ESA a helioszféra 3D-s vizsgálatát végezte.

– A 4 db Cluster űrszondáról, amelyek 2000 óta működnek, és egy magyar adatbank gyűjti a Föld környezetének 3D-s vizsgálati eredményeit.

– Az Obsztanovka kísérletről, amely az űridőjárást vizsgálja.

– A Venus Express űrszondával végzett plazmamérésekről és az oxigénszökés méréséről.

– A Cassini űrszondáról, amelyet az USA üzemeltet 1997 óta. A Szaturnuszhoz 2004-ben ért, és azóta vizsgálja a második legnagyobb holdjával, a Titannal együtt.

– A Rosetta űrszondáról, amelyet Ariane-5-ös hordozórakétával bocsátottak föl a világűrbe 2004-ben, és 2014. november 1-jén szállt le Philae egysége a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösre.

– A Wigner RPC Plasma Consortiumról.



Majd szó esett azokról a megvalósítandó űrkutatási projektekről, amelyekbe bekapcsolódott az osztályuk:



– A Solar Orbiter űrszondáról, amelyet 2017-ben szeretnének útjára bocsátani a napkorona vizsgálatára és az aktivitás mérésére az ESA és a NASA szakemberei.

– A BepiColombo Merkúr-szondáról, amelyet szintén 2017-ben indítanak a legbelső bolygó vizsgálatára, amelynek más pályája van, és nincs mágneses tere.

– A JUICE szondáról, amely előreláthatólag 2022-ben kezdi működését a Jupiter holdak mágnesestér- és plazmamérésével. Itt található a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes, melynek mágneses tere a Jupiter mágneses terében van, a Jupiteré pedig a Napéban.



Ezt követően a Számítógépes Anyagtudományi Csoport egyik kutatója, Pusztai Tamás beszélt a következő szilárdtestfizikai kutatásaikról:



– Olvadékcsepp vizsgálata elektromágneses térben. A megszilárdult anyagnak nagyobb a sűrűsége, mint az olvadéknak.

– Mikrogravitációs kísérletek: 150 m magas brémai toronyban súlytalanság szimuláció vagy repülőben végzett szimuláció (2g-s gyorsulással, levett hajtóerővel, tolóerő nélkül).

– Parabolapályán 15 perces repülés.

– Mikroszerkezet-modellezés számítógéppel, amely dendrites szerkezetet mutat.

– Áramlásvizsgálat, amely szerint kívülről indul a megszilárdulás az anyagban.



Végül, de nem utolsósorban Nagy János űrkutatási csoportvezető mesélt a munkájukról.



Utunk végén megmutatták az intézet régi és új szerverközpontját, ahol egy informatikus munkatárs részletesen elmagyarázta a számítástechnikai fejlődés menetét.



Számomra is nagyon érdekesek az intézetekben folyó kutatások. Bízom benne, hogy a közeljövőben én is bekapcsolódhatok valamelyikbe.



Köszönjük az intézetek munkatársainak a kedves fogadtatást és a MANT-nak, hogy lehetővé tette számunkra a látogatást.



Deme Lívia

SZTE földtudomány szakos BSc hallgató