Lapszemle: Aero Magazin szeptember

A Curiosity a Marson – Az amerikai Mars-autók harmadik nemzedéke (Horváth András-Vizi Pál Gábor)



A korábbi nemzedékek képviselői – a Sojourner, majd a Spirit-Opportunity páros – után az új nemzedéknek már hatalmas, csaknem egytonnás bonyolult, geológiai-geokémiai laboratórium képviselője a Curiosity. Már a leszállásának is újszerű a módja: ún. égi daruval ereszkedett le a bolygó talajára! A cikk részletezi a szerkezet észlelő és kutató berendezéseit, amelyek nemzetközi együttműködés eredményeképp készültek. A Curiosity a Gale-krátert választotta landolása helyéül – maga a leszállás mindenben a tervek szerint történt. A Mars-autó először megvizsgálja az érkezés környezetét, majd viszonylag nagy sebességgel keresi fel az újabb mérési helyeket. Pazar képekben és részletes magyarázó rajzokban bővelkedik a beszámoló.



Az orosz Zenit fotófelderítő műholdak – 800 Vosztok űrhajó (Kálmán Béla)



Szerzőnk ismét eddig titokban tartott érdekességekkel lep meg bennünket a Kozmosz műholdakról és a Vosztok űrhajókról, ezúttal is színes képekkel illusztrálva. Milyen hidegháborús késztetés váltotta ki azt, hogy a Vosztok űrhajót szállító rakéta esetében nagy teherbíró teljesítményre törekedtek? Miért kívántak meg repülés közben pontos tájolást a Zenit-család tagjaitól? A felderítés elképesztő részletességű, egyméteres felbontásra volt képes már a hatvanas évek idején. A cikk részletes felsorolást közöl a Vosztok- és Zenit-család katonai és a tudományos (térképészeti és távérzékelési) alkalmazásának változataiból. A Vosztok űrhajó sikeres konstrukciónak bizonyult – egészen a Szojuzok és a Jantar-felderítők megjelenéséig – az alkalmazott űrtechnika terén.



Afrika és a világűr hasznosítása – Reális helyzet a fekete kontinensről (Almár Iván)



Bár Afrika a második legnagyobb kontinens, mintegy 900 milliós lélekszámmal, máig jelentéktelen a szerepe az űrkutatás és az űrhasznosítás terén. A Massaschussetsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársai felmérése alapján összegezte a szerző Afrika projektjeit, melyek a vízellátásra, a természeti erőforrások feltárására, élelmiszer-ellátásra, valamint a távoktatást és az internetet is magában foglaló távközlésre és a navigációra koncentrálnak. Lényeges kérdés, ki vezeti, ki finanszírozza és ki hasznosítja az eredményeket; mik a műszaki és szervezeti jellegek, a szerzett tapasztalatok; mely országok mely más kontinensbeli országokkal működnek együtt, milyen célzattal és eredménnyel. Az MIT tanulmánya javaslatai közül a cikk felsorolja a legfontosabbakat: a jól tervezett és szervezett együttműködést, valamint a helyi tapasztalatok és szaktudás kiaknázását. Afrika ma még nem rendelkezik a műholdak felbocsátására alkalmas berendezésekkel és indítóállomásokkal. A tanulmány legfontosabb megállapításai szerint Afrikának éppen az elmaradottság felszámolása érdekében lenne nagy szüksége az űrtechnikára, kapacitásának állandó fejlesztésére, elsősorban a nagy tapasztalatokkal rendelkező államok (pl. USA, Japán) közreműködésével. A technikai eszközök és ismeretek átvétele, a fekete kontinens szakembereinek a kiképzése többféle módon megoldható, bár egyelőre sok – magára a kontinensre jellemző – ellentmondással is meg kell birkózni. E régió fejlesztése mind műszakilag, mind gazdaságilag kétségtelenül kiemelkedő jelentőségű cél, az afrikai és a külföldi partnerekre fontos feladatok várnak.



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)