Lapszemle: Aero Magazin október

A kiválasztás menete – Titkos magyar űrkutatás (IV. rész) (Dr. Remes Péter orvos ezredes)



A korabeli titkosítások feloldása után mára komoly levéltári munka eredményeképp derültek ki a titkosítások, illetve ezek mozgatórugói – nem meglepő, hogy e mozgatórugók politikai gyökerűek voltak… Felismerték, hogy egy (jól sikerült) űrutazásnak remek propagandaértéke van, és ezzel mind keleten, mind nyugaton bőséggel éltek is. Ilyen volt pl. a hazatért űrhajósok diadalmenete konfettiesővel, zászlólengetéssel, lelkes úttörőcsapattal stb. Szintén propagandaértékű (pláne a hidegháború idején!), hogy a sikerrel bevégzett űrprogram hátterét éppen a kifogástalan műszaki háttér szolgáltatta. A sajtó és mindennemű tömegtájékoztatás rendkívül szigorú ellenőrzés alatt állott: előre megszabták az illetékesek, mi és – milyen formában – kerülhet a nyilvánosság elé. Így pl. az űrhajósok leközölt életrajza példás ifjúságról és kifogástalan előmenetelről kellett szóljon. Szigorúan tilos volt a műszaki hibák bármilyen formában történő emlegetése. Szerzőnk elbeszéli, hogyan zajlott az „egyenes” közvetítés a tévében és a rádióban, miért kellett „műszaki hiba” miatt az adás menetébe beavatkozni, miket kottyantott el a riportereknek Farkas Bertalan a leszállást követően… Természetesen nem volt minden művileg kozmetikázott dolog: tény, hogy az Interkozmosz program a világ legnagyobb sikeres űrvállalkozása volt, a nemzetközi összefogás valóban jelentős tudományos eredményeket hozott. Mindemellett azért tilos volt hangoztatni a hadiipari vonatkozásokat, legyen bármennyire is nyilvánvaló ezek létezése, hiszen a kinyilatkoztatott szent cél a világűr békés birtokbavétele volt. E történésekről a szerző élményszerűen számol be, hiszen akkoriban mint közvetlen részvevő belülről látta, élte át az eseményeket. A cikk legizgalmasabb része felér a legjobb drámák végkifejletével: „közvetíti” az űrhajó leszállásának egyáltalán nem izgalommentes mozzanatait egészen az olyan részletekig, milyen volt Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan pillanatnyi idegállapota, hiszen a fékezőrakéta nem kezes bárány módjára működött – ez pedig élet és halál kérdése! Vajon miket gondolhattak, mit érezhettek az űrhajósok és a földi irányító személyzet tagjai a légkörbe érkezéskor kialakuló plazmaállapot miatti kényszerű rádiószünetben? És természetesen dokumentumerejű képek tarkítják ezt a cikket is.



— o —



Kisebb cikkek – amelyekhez az Ûrvilág cikkeit is felhasználták (K. B. – H. A. F. szerkesztésében):



Az űrszondák már látják a célt – három szonda biztosan halad kijelölt kisbolygócélpontja felé: a Hayabusa–2 a Ryugu , az Osiris Rex a Bennu és a New Horizons az Ultima Thule irányába;



Megfúrt Szojuz-MSZ–09 – szerszám által kívülről ütött lyukat kellett az ISS lakóinak betömniük, miután a légnyomás csökkenését észlelték. Jelenleg folyik a hivatalos vizsgálat, hogy ki, mikor és hogyan fúrhatta meg az űrhajót;



Ûrkutatás a kongresszuson – a Nemzetközi Csillagászati Unió 30. világkongresszusán űrcsillagászati eszközökkel foglalkozó szekciók is voltak, és ezek komoly mélységben tárgyalták témáikat;



Folyékony víz a Mars felszíne alatt – a Mars Express űrszonda radarmérések alapján felszín alatti tavat sejt a déli pólus tájékán, mintegy másfél km mélységben – ilyesmi az Antarktisz jege alatt is előfordul.



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)