Lapszemle: Aero Magazin november

A Curiosity egy ősi folyótorkolatban – Az amerikai Mars-autó első szenzációja (Horváth András)



Döbbenetes részletességű képekkel illusztrált magyarázat a Curiosity által kutatott területekről, amelyek ősi folyótorkolat valaha létezéséről tanúskodnak. A felfedezésnek magyar vonatkozású érdekessége is van. Nagy léptékű területek pásztázásáról és egyes, „kézközeli” kődarabok közvetlen vizsgálatáról egyaránt érdekes adatokról értesülhetünk. A cikk ismerteti a Mars-autó további terveit, várható útvonalát, a lehetséges veszélyek kikerülésének módját.



Szputnyikkal Amerikába – Az első orosz kereskedelmi űrstart 20. évfordulója (Kálmán Béla)



A Szovjetunió fölbomlását követő időszak komoly változásokat idézett elő nemzetközi szinten is. A hidegháború megszűnését követően a két nagyhatalom közeledésének egyik vonatkozása az űrkutatáshoz kapcsolódó vállalkozások kezdeményezése lett. Ennek lettek mind politikai, mind gazdasági vonatkozási is. Az első komoly esemény a Reszursz–500 elnevezésű űrstart, amely üzleti vállalkozásként indult egy Szojuz rakéta segítségével. Különleges tartalmú terhet szállított – ezeket is részletezi a képekkel tarkított cikk. Az esemény következtében új tartalommal megtöltött nemzetközi kapcsolatok alakultak ki, egy sor jótékony folyamatot elindítva.



Állami vagy privát? – Néhány érdekes terv 2012 végén (Almár Iván)



Megfigyelhető manapság, hogy előtérbe kerül a világűrbe készülő magánvállalkozások megjelenése. Elsősorban az Egyesült Államok foglalkozik az immár múzeumba küldött űrrepülőgépek teljesítményének pótlásával – mind a teherszállítás, mind az űrhajósok utaztatása terén (ezekről a korábbi Aero Magazinokban is olvashattunk). Jelentős eredményekkel büszkélkedhet a privát fejlesztésű Falcon hordozórakéta, sikeres a SpaceX Dragon teherűrhajó, amellyel űrhajósokat is kívánnak a későbbiekben utaztatni. Szintén 2012-höz köthető a NASA további sorsát érintő új törvény. Ennek jótékony eredményeképpen a politikai változásokra sokkal kevésbé érzékeny jövő várhat a NASA-ra, elkerülhető a programok gyakran előforduló cseréje, módosítása vagy törlése, egyben a személyzet és a vezetők szeszélyes időpontok szerinti cseréje, leváltása.

Újdonság, hogy a korábbiakkal ellentétben a nyilvánvalóan és hamar megtérülő magánvállalkozások helyett – szintén privát kezdeményezésre – a Senitel elnevezésű űrtávcsövet tervezik megépíteni, pályára állítani és működtetni a Földet megközelítő kisméretű égitestek felkutatása, illetve további lehetséges felkutatandó és meglátogatandó űrobjektumok keresése céljából.

2013-ra tervezik az oroszok felbocsátani a DX1 magánműholdat, amellyel hajókat lehet majd követni, egy sor egyéb műszaki újdonság kipróbálása mellett.



Életnyomok a Vénuszon? (Horváth András)



A szerző rövid cikke – képsorozatokkal illusztrálva – különös felfedezésekről számol be, amelyek a Venyera–9 és –10 1975-ös, illetve Venyera –13 és –14 1982-es felvételein alapszanak: a Vénusz felszínének „pokoli” körülményei között helyüket és alakjukat változtató alakzatokat figyeltek meg, amelyek mérete néhány deciméter. Egyelőre hitetlenkedik a nemzetközi planetológia jónéhány képviselője, ám a 2016-os indulásra tervezett Venyera–D leszállóegységének eredményeitől sok mindenre választ várható.



Rövidebb hírek:



Varga András űrkutató-fizikus (1936-2012) (Tátrallyay Mariella–Almár Iván)



Sajnos jelen számunk sem mentes a nekrológtól – ez alkalommal a MANT régi kedves tagjától, korábbi főtitkárától, sok rangos rendezvény szervezőjétől, a MANT legrangosabb kitüntetésével, a Fonó Albert-díjjal, valamint MTESZ- díjjal kitüntetett kollégától kellett elbúcsúznunk.



X–37B katonai mini-űrrepülőgép második (titkos) repülése; A NuStar amerikai röntgencsillagászati műhold sikeres indítása; Az Opportunity új felfedezése a Mars Endeavour-kráterében



És még egy érdekes cikk, bár nem feltétlenül űrkutatás...



Zuhanás hangsebességgel – Új ejtőernyős világrekord (Sajtos Zoltán)



A szerző sok képpel és az események előzményeinek, majd lefolyásának részletezésével számol be Felix Baumgartner ejtőernyős ugrásáról, ami ugyan nem űrkutatási esemény, ám nem is nagyon áll messze tőle... Héliummal töltött ballon emelte föl a szkafandert, amelyet Red Bull Stratosnak kereszteltek el. A kétórás emelkedés után a szkafanderbe öltözött ejtőernyős mintegy 37 km-es magasságról ugrott ki, nagyjából fél perc múlva sikerült is átlépnie a hangsebességet. Végül négy és egyharmad perc szabadesés után sikerrel nyitotta ki ejtőernyőjét.



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)