Lapszemle: Aero Magazin november

Életmentő kényszerleszállás űrhajóval – Szojuz-MSZ–10 indítása (Horváth András Ferenc)



Az október 11-i indítás Bajkonurból sajnos nem volt eseménytelen: a hordozórakéta hibája miatt az ISS-re tervezett utazást meg kellett szakítani. A mentőrendszer szerencsére kifogástalanul működött, így a három asztronauta épségben ért földet. Ez alkalommal a személyzetcsere tehát elmaradt, ám ez a tény a fönn maradottakat nem veszélyezteti – elegendő tartalék áll rendelkezésükre. E nem várt bonyodalmat követően az illetékes miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a részletes kivizsgálásig felfüggesztik az indításokat ezzel a rakéta-típussal. A drámai eseményeket részletezi a cikk, továbbá ismerteti a Szojuz hordozórakéta, illetve a Szojuz–MSZ űrhajó néhány fontos műszaki adatát. Szerzőnk megjegyzi még, hogy legutóbb 1975-ben kellett a Szojuz–18-1-gyel kényszerleszállást végrehajtani. Igen jelentős erénye a cikknek, hogy sok fényképet, valamint egy szemléletes magyarázó rajzot is közöl – ez utóbbi részletesen illusztrálja a kényszerleszállások fázisait.



Kis szatellitekkel a nagy felbontásért (Varga Soma)



Februárban egyetlen hordozórakétával 104 szatellitet bocsátottak föl – ez rekordnak számít. Ezeknek az eszközöknek méretei: 30 x 10 x 10 cm; feladatuk a Föld felszínének bármely pontjáról folyamatosan felvételeket készíteni. A képek felbontása 5 m pixelenként, így sokoldalú felhasználásra képesek. Ezek között a mezőgazdasági termésbecslés kiemelt, ám alkalmas növényekkel borított területeken észlelni a növényi betegségeket is – jó esetben pedig azok hiányát. Egyben a felvételek szinte azonnal információkat tudnak szolgáltatni hurrikánok, árvizek, egyéb természeti katasztrófák által sújtott vidékekről is – hasznosságuk tehát igen sokrétű. Korábban a geostacionárius eszközök láttak el hasonló feladatokat, ám ezek 36 ezer km magasból észleltek, míg a szatellitek alig 500 km-ről, tehát a képfelbontás körülményei is sokkal előnyösebbek. A cikk leírja, miképp stabilizálják, illetve változtatják a képfelvevők célirányát – döntően nem fúvókákkal kormányoznak, hanem lendkerékkel. Felvetődött még az űrszemét kérdése: ezek a szatellitek éppen sokaságuk miatt képeznek „rizikófaktort”. Ám ezt úgy kerülik el, hogy a szatellitek – alacsony pályájuk következtében – lassan lefékeződnek a légkörben, elhasználódásukat követően pedig meteoritként végzik, végérvényesen eltisztulván az egyéb űreszközök útjából. A jövő tervei közt szerepel még olyan szatellit-rendszer, ami a távközlést szolgálja, mégpedig olyan minőségben, ami vetekszik az üvegszálas távközlési technológia képességeivel. Látványos képek illusztrálják ezt a cikket is.



— o —



Kisebb cikkek – amelyekhez az Ûrvilág cikkeit is felhasználták (H. A. F. – K. B. szerkesztésében):



Almár Iván az IAA tiszteleti tagja – első magyarként, olyan kiválóságok mellett, mint Gagarin, Glenn, illetve Tyereskova… Gratulálunk!



Magyar dózismérők a Holdhoz – az MTA EK meghívást kapott a Hold körüli „NASA Orion EM–1” kísérletek során érkező sugárdózis-terhelés mérése céljából;



Koponya alakú kisbolygó – a Halloween-aszteroida ismét Föld-közelbe kerül;



Az Ariane–5 századik startja – eredményes jubileumi start Kourouból. A nagy teljesítményű hordozórakéta igen sokoldalú;



Szojuz-TM–08 – október 4-én sikerrel landoltak az ISS asztronautái;



Szojuz–5 hordozórakéta? – a Zenit-család és a Protonok pótlására kívánja kifejleszteni a Roszkozmosz;



MASCOT a Ryugu kisbolygón – mint arról már korábban is beszámolt az AM, a Hayabusa–2 űrszonda megközelítette a kisbolygót. Ez alkalommal sikerült az erre a célra vitt eszközöknek simán landolniuk az égitest felszínén, ahonnan bőséges információkat szereztek;



HTV–7 teherűrhajó indítása – a japán teherűrhajó sikerrel dokkolt az ISS-hez. Többek között olyan berendezést is vitt magával, aminek a segítségével szén-dioxidból lehet előállítani a létfontosságú oxigént.



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)