Lapszemle: Aero Magazin május

Vadászpilótából űrutazó – Harmincöt éve repült Farkas Bertalan a világűrben (Sajtos Zoltán)



Akár a repülésnek, az űrrepülésnek is megvolt a maga hőskorszaka – ennek máig emblematikus alakja mindannyiunk „Bercije”, aki most – mint riportalany – személyesen nyilatkozott az őt kérdező szerzőnek. Igazi űrtörténelem: az űrhajózás korai célkitűzései, ezen belül Interkozmosz program, a leendő űrhajósok kiválasztása – ezek igazi, izgalmas, egyedi történetek. Mi volt a hőskorban a koncepció a katonák és a civilek között a leendő űrhajósok kiválasztásában? Hogyan történt a magyar űrhajósjelöltek kiválasztása, milyen – nem túl szerencsés – technikai esemény bekövetkezése előzte meg a végső döntést, hogy Farkas Bertalan repüljön? Milyen máig a viszony Magyari Béla kiképzett űrhajós és Farkas Bertalan között? A riportot sok – többnyire színes – kép tarkítja. Várjuk a cikk folytatását!



Magánvállalkozások az űrhajózásban – Ûrturizmus és profi űrhajósok (Almár Iván)



Nem új a kérdés, hogy az űrkutatásban, űrprogramokban milyen legyen a szerepe az állam mellett a magántőkének. Ezek egyensúlya sem magától értetődő: a magántőke a távközlésben, valamint az űrturizmusban lát befektetni valót – az űrhajók, űrállomások és a bolygóközi szondák befektetőiként változatlanul az államok az elsődlegesek. Szerzőnk több, tavaly megjelent tanulmány alapján készítette el a címadó témában az összefoglalóját. Részletes ismertetőt olvashatunk az űrturistákról: ki milyen nemzetiségű, mivel utaztak, melyik űrállomáson „vendégeskedtek” (Mir, illetve ISS). Amióta az űrrepülőgépeket kivonták a forgalomból, az űrturizmus programjai szünetelnek, a szállítási kapacitás „férőhelyei” egyelőre a profi űrhajósokéi. Érdekes, hogy nemcsak űrturisták fizetnek a felszállásért – az űrhajók felszállásának költségeibe olykor fizetni kell a felbocsátó szerkezet fenntartói zsebébe. Mik az űrturisták kiválasztásának feltételei? – az orvosi alkalmasság ugyanis csak része ennek! Lehet-e nyelvtudási és képzettségi korlátokat szabni? Milyen elbánásbeli különbség van az űrturista és a profi űrhajós kiválasztása és felkészítése között? Milyen kockázatokat kell felvállalni az űrturistának? Természetesen az üzlet versenyt generál: az amerikai tervek olcsóbbak akarnak lenni a vetélytárs oroszokénál. Magánűrhajókat is terveznek – kifejezetten űrturisztikai célokból. Különleges kategória az űrturisztikában az űrugrások: ezek nem teljes Föld körüli pályákat járnak be, hanem csak a 100 km feletti magasságba visznek, ahol elméletileg már a világűrben lehetünk. Erre jelenleg több vállalkozás folytat kísérleteket – sőt leendő turistákból már százakat vettek fel előjegyzési listákra... A hosszú távú tervek egészen 2050-ig szólnak. Több színes kép, táblázat és grafikon színesíti a cikket.



Horváth András rövidebb cikkei (ezen belül is külön egy egész oldalon csak a Nemzetközi Ûrállomással foglalkoznak):



Teherűrhajók (Dragonok, Progresszek, Cygnus és az ESA Georges Lemaitre teherűrhajója)

Ûrhajók (legénységcserék)

ISS-hosszabbítás (az ISS program várható vége, valamint a hosszabb távú orosz tervek egy új űrállomásra)

– sok képpel!

Valamint:

Az IXV visszatért (sikeres kísérlet az ESA sikló űrjárművével)

Rosetta-Philae (sajnos újdonság a szondáról nincs, viszont pazar képek az üstökösmag egészéről, „üstökösrajzi” elnevezésekkel!)

Eszpresszó az ISS-en



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)