Lapszemle: Aero Magazin június

Francia holdak figyelik a Földet – A CNES távérzékelési holdjai (Almár Iván)



A francia CNES űrügynökség vezető szerepet játszik Európában a műholdas távérzékelésben. Kezdetben volt a SPOT sorozat, ezt pedig tíz évvel később pedig a Pleiades műholdcsalád váltotta fel. Ezek mind katonai, mind civil felhasználásra alkalmasak, utóbb pedig a magántőke bevonása révén az adatok kereskedelme is dominánssá vált. Először 10 m-es, végül már 70 cm-es földfelszíni alakzatok észlelésére is képes lett, a letapogatott sáv is szélesedett. A jelen tervek alapján (THL-RG név alatt) – a legújabb technológiák alkalmazása révén – egyre precízebb felbontású berendezéseket készítenek, amelyek egyre nagyobb sávot tudnak egyszerre letapogatni, ráadásul a miniatürizálás révén egyre könnyebbek, tehát olcsóbban felbocsáthatóak lesznek. Ugyancsak távérzékelő berendezések a Setinel sorozat tagjai, ám ez az űrprogram nem csupán francia, hanem közös európai civil kezdeményezés. A felhasználás igen sokrétű, és persze nemcsak katonai: elsősorban a világűr hasznosítása, a katasztrófa sújtotta vidékek (pl. földrengés, árvíz) folyamatos és precíz megfigyelése, segítség a mentési munkálatokban. Még egészségügyi, biztosítási vonatkozások vagy áruházi forgalmak becslései is szerepelnek az alkalmazások között. A fentiek részletei mellett megtudhatjuk, hogy a távérzékelés globális piacának értéke hány milliárd dollárban mérhető, továbbá: milyen értékesítési és adatfelhasználási módozatok révén hasznosíthatóak a felvételek. Új alkalmazási lehetőségek megjelenése is várható – különösképpen a 3D megjelenése révén. Látványos képek egészítik ki a cikket.



Magyar erősítő az ISS orosz modulján – Orosz átjátszó műholdak és magyar vonatkozásuk (Szentpéteri László)



Mind az űrtevékenységgel foglalkozók, mind az űreszközökkel rendelkezők számára sosem volt elegendő kapacitású a földi követő- és irányítóhálózat. A folyamatos kapcsolattartáshoz az érintettek kiépítették átjátszóműhold-hálózatukat. Jelenleg az ISS orosz modulján magyar berendezés működik, ami a hazai szellemi és alkotó kapacitás komoly mérföldkövének számít. A cikkíró – a szakmai mélységeket is bejárva – elemzi az átjátszók létrejöttének szükségességét, működésük mikéntjét, egészen a kezdeti igények felmerülésétől fogva. Természetesen döntő mértékben az orosz vonatkozásokat részletezi: először a Mir űrállomáshoz, majd az ISS orosz moduljához kapcsolódóan. Ezek az átjátszó rendszerek a geostacionárius pályákon „rögzített” műholdak szolgálatával működnek együtt, ám az ISS orosz moduljának kiszolgálására maguk az oroszok nem tudtak kellő kapacitású teljesítményerősítőt konstruálni. Ekkor keresték meg a budapesti BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft-t, amelynek tapasztalataira kívántak építeni. Az együttműködés eredményeképp létrejött eszköz képességeiről, sorsáról – felbocsátásáról, üzembe helyezésének körülményeiről, sikereiről –, majd a közeljövő terveiről olvashatunk további részleteket. A gazdag képmelléklet a szakmai érdeklődők számára is érdekes!



Van élet a Vosztocsnijon! (Horváth András Ferenc)



Az új kozmodromról sikerrel startolt a Szojuz–2.1a rakéta. Az indítási eseményt személyesen tekintette meg Putyin elnök, aki az egy napos késedelem miatt nem rejtette véka alá neheztelését. Bár a késedelem újabb „rossz pont” Vosztocsnijnak, ennek ellenére a Roszkoszmosz főnöke újabb támogatásért folyamodott, hogy az Angara nagyrakéta indítóállványát felépíthessék. Ennek első startját 2021-re tervezik, az első emberes űrrepülést – a Federacija űrhajóval – pedig 2023-ra. A szerző részletezi, a most sikerrel felbocsátott űreszközök milyen berendezéseket hordoznak, hol készültek, kiknek a szellemi teljesítménye alapján, milyen kutatási célból, valamint miképp működnek. Látványos fotók szemléltetik, miképp történt a start Vosztocsnijon.



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)