Lapszemle: Aero Magazin június

Az Aero Magazin 2017. júniusi számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Az Enyergija rakéta és a Szkif-DM – Az Enyergija és a szovjet űrrepülőgépek (IV. rész) (Horváth András Ferenc – Kálmán Béla)



Egy akkora űreszköz indításához, mint az űrrepülőgép, óriásrakétára volt szükség – ehhez építették meg az Enyergiját. Lozino-Lozinszkij javaslatát – hogy megépítsék az általa tervezett Szpiralt – nem fogadták el. Glusko azonban szerencsével járt: a politikai vezetés – az amerikai csillagháborús elképzelések kompenzálására – jóváhagyta az Enyergija–Buran-tervet. A hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes években a Szovjetunió egyre inkább lemaradt az amerikai sikerek mögött. A Buran – a hordozórakétájával együtt – sokban hasonlított az amerikai űrrepülőgéphez. A hordozóeszköz második fokozata máig a legnagyobb tolóerejű – folyékony hajtóanyaggal működő – berendezés, viszont nem könnyű találni a teljesítményének megfelelő „hordozni valót”. A hetvenes évek végén kezdték el kifejleszteni a Szkif nevű, katonai lézeres orbitális platformot – ez lett az első, amit az Enyergija hordozórakéta szállított. (Bár a hordozó jól működött, a Szkif az irányítórendszer hibája miatt lezuhant.) A Buran-program akadozott, az 1986-ra tervezett indításra nem készült el az űrrepülőgép. Ismét rengeteg – dokumentum erejű – fénykép gazdagítja a cikket. Várjuk az ötödik részt!



Elon Musk és a SpaceX sikere (Kálmán Béla)



Manapság egyre inkább üzleti vállalkozás az űrkutatás, így magánszemélyek, magáncégek is bekapcsolódnak – a NASA is ebbe az irányba halad. Elon Musk vagyonos üzletember, egyik fontos tevékenysége a SpaceX magán-űrvállalkozás. Céljául tűzte ki az emberiség életmódjának megváltoztatását a környezetkímélés irányába – ennek egyik vonatkozása az elektromos autók fejlesztésének támogatása. Érdeklődési körébe tartozik az emberes Mars-utazás is. A Falcon rakéták és Dragon űrhajók azok, amelyekkel 2018-tól tervezik megoldani az amerikaiak az ISS-sel lebonyolítandó forgalmat. A SpaceX vállalkozás ebben komoly szerepet játszik, és döntő mértékben sikeresek is a kísérletek.



Rövid cikkek, látványos képekkel gazdagon illusztrálva – többek közt az Ûrvilág hírportál cikkeinek felhasználásával (H. A. F. és K. B. szerzőpáros):



„Kalapos holdacskák” – a Cassini-szonda a Szaturnusz körül lassan befejezi programját. Egyik legutóbbi eredménye két olyan holdacska megfigyelése, amelyek egyenlítőjén karima képződött.



Kínai teherűrhajó – sikerrel kapcsolódott a Tiencsou–1 teherűrhajó a Tienkung–2 kínai űrmodulhoz, ahol korábban már két űrhajós dolgozott.



X–37B negyedszer – ismét sikerrel teljesítette titkos katonai küldetését a mini-űrrepülőgép; egyik kísérlete egy újfajta ionhajtómű.



A LISA Pathfinder sikere – egymillió km bázistávolságú szondahármast terveznek a gravitációs hullámok megfigyelésére – ennek első eredményei biztatóak.



Útikalauz a Marshoz – K. B. könyvismertetője a vörös bolygóról a legfrissebb ismeretek alapján (fordította Both Előd, szaklektora Sík András).



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)

További hírek

Szakmai hírek

April 25, 2026

Egy magyar űrkutatónő története a lányoknak – adománygyűjtés

Adománygyűjtést indítottunk az Illés Erzsébet életútját bemutató, inspiráló, elsősorban 10–12 éves gyerekeknek – különösen lányoknak – szóló könyv megjelentetésének elősegítésére

Szakmai hírek

April 17, 2026

Az űr és a környezetvédelem – diákpályázatunk és rajzpályázatunk díjazottai

Április 15-én hirdettük ki 2025/2026-os pályázatunk díjazottainak nevét, a jutalmakat Cserényi Gyula űrhajós adta át

Szakmai hírek

April 12, 2026

Diákpályázatunk díjátadó ünnepsége

Április 15-én tartjuk Az űr és a környezetvédelem témájú 2025/2026-os diákpályázatunk és rajzpályázatunk díjátadó ünnepségét, Cserényi Gyula űrhajós részvételével