„Nagy ugrás az emberiség számára” – Az Apollo–11 útjának 50. évfordulójára (Kálmán Béla)
Mi sem természetesebb, hogy e szám űrhajózási rovatában kiemelt helyen szerepel a történelmi űresemény kerek évfordulója. Cikkírónk a szokásos aprólékossággal járt utána ama események részleteinek (is), amelyek akkoriban (és még évtizedeken keresztül) nem lehettek publikusak – e vonatkozás többek között az egyik nagy értéke ennek a cikknek. Megtudhatjuk az akkori két nagyhatalom versengésének űrkutatási érdekességeit; hogyan szólt bele a történelem (pl. Kennedy elnök meggyilkolása) az 1961-ben meghirdetett, emberes holdraszállási programba. Hogyan s milyen eszközökkel versengett ezzel a szovjet űrkutatás? Az Apollo-program egészének során hogyan alakult a legénység összetétele, végül a jelöltek közül melyik pilóta melyik Apollóval repült; milyen tragédia vetett árnyékot a program egészére – aztán pl. Armstrong milyen életveszélyes kalandok során jeleskedett lélekjelenlétével…? Vajon miért nem látszik egyik képen sem – a Hold felszínére elsőnek kilépett két űrhajós közül – éppen maga Armstrong arca? Hogyan zajlott le az összesen 21 és fél órás holdséta, miket gyűjtöttek, milyen műszereket hagytak odafenn (amelyek közül az egyik könnyen bizonyíthatja a megrögzött szkeptikusoknak, hogy valóban létezett holdraszállás…)? Hogyan és milyen körülmények között, milyen céllal – és milyen eredménnyel – zajlott le annak idején a legelső szovjet–amerikai együttműködés? Az azóta eltelt időben a Hold némileg el lett „hanyagolva” – ám a számos bolygókutatási program, és ezek igencsak komoly eredményei! – „enyhítő körülménynek” számítanak… Vajon milyen tervek vannak manapság a Hold újbóli emberes meglátogatásával kapcsolatban, milyen – azóta felismert és nem lebecsülendő – veszélynek vannak kitéve a Hold felszínére kilépő és onnan az űrkabinba visszatérő űrhajósok? A cikket az 50 évvel ezelőtti „űrkaland” emlékezetes képeivel egészíti ki szerzőnk. [Ez alkalommal sem tudja a lapszemle készítője eltitkolni személyes észrevételeit, aki akkoriban is élt már (s szintén elkötelezettje volt a csillagászatnak és az űrkutatásnak), és nagyszerű és egyedi történelmi űreseményeknek lehetett eleven szemtanúja – amiért is számára különösen élményszerűek Kálmán Béla szavai…]
– o –
Rövid űrhírek – többek között az Ûrvilág cikkeinek felhasználásával – a H. A. F. – K. B. szerzőpárostól (színes képekkel illusztrálva):
Artemis Hold-program – az USA megnövelte a NASA programjának költségvetését, amely révén újból ember léphet a Holdra;
Starlink: űrinternet – hatvan műholdat vitt fel a SpaceX, amelyek az internet-kapcsolatokat szolgálják majd;
Lapos Ultima Thule – a két égitest egyesüléséből képződött – mintegy 35 km hosszú – égitest egyik fele jóval laposabb, mint a másik;
A Mars ősi északi jégsapkája – meglepetés, hogy mélyen az északi pólus körüli rétegek alatt nagy mennyiségű vízjeget találtak (az MRO radarfelvételei alapján);
„Nyitott” ISS – fizető űrutasokat terveznek vendégül látni az ISS-esen 2020-tól;
Tervezett űrstartok:
- Szpektr–RG
- STP–2
- AEHF–5
- Meteor–M2-2
- Chandrayaan–2
- Szojuz-MSZ–13
- CRS–18
A világ legnagyobb repülőgépe – Startolaunch (Varga Soma)
Mint arról a májusi lapszemlében is beszámoltunk már, sikerrel emelkedett a levegőbe a Startolaunch. A jelen cikkben ennek részletes krónikájáról olvashatunk. Sajnos, űrkutatási vonatkozása kevéske a cikknek, ám azért azt megemlíti, hogy egyszerre akár három Pegazus XL rakétát is képes fölszállítani szuperszonikus magasságba, ahonnan azok könnyebben indulhatnak az űrbe.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)
