Lapszemle: Aero Magazin február

1061 nap a világűrben – A Masat–1 sikere (Gschwindt András)



A szerző – aki nemcsak a Masat–1, hanem a Smog–1 projekt vezetője is – hosszú évtizedeken át harcolt az első magyar műhold létrehozásáért. Hol politikai, hol anyagi nehézségekkel kellett megküzdeni – most végre sikerrel! A „történet” a kicsi kockaműholdak megjelenésével kezdődött, amelyek méretük, tömegük és alakjuk miatt egyszerre családban is indíthatóak valamely hordozóeszköz fedélzetén. Szerzőnk a Műegyetem tanára is egyben, és e minőségében a hallgatók kreativitására támaszkodva hozta létre a csoportját, amivel megalkották a Masat–1-et. A cikk a támogatások gyűjtögetéséről is beszámol, majd taglalja az eszköz sorsát a fejlesztéseken át a végleges megvalósulásig: milyen módon állították elő az alkatrészeket, mi legyen az eszköz feladata, miket vizsgáljon-mérjen, hogyan működtessék, milyen energiaforrásra támaszkodjanak? Ezt követik a pályára juttatás, a kapcsolat a földi műszerekkel, majd az eredmények részletei. Végül a tervek a jövőt illetően: a Smog–1 a folytatás, ami kisebb elődjénél, és feladatai is mások lesznek (részletek: http://gnd.bme.hu/smog1.php). Képek is tarkítják a cikket.



Olcsóbban a geostacionárius pályára – Elektromos meghajtás (Almár Iván)



A probléma régi és sokrétű: miképp indítsunk űrrakétát, miképp igazítsuk a kívánt pályára, illetve hogyan érhetünk el apróbb-nagyobb pályamódosításokat? Mind a mai napig használatosak a kémiai hajtóanyagokkal működő rakéták, ám az elektromos hajtóművek ötlete már a kezdetekkor is felmerült. Ezt az alternatív megoldást – sokféle előnye mellett – a kicsi tolóerő miatt körülményes alkalmazni. Ám a geostacionárius – és általában a sokáig „helyhez kötötten” működő – űreszközök esetében praktikus lehet. Vajon miképp működnek ezek a nem hagyományos, nem kémiai hajtóanyagú eszközök? Mik a megvalósítás útjai, hol, milyen körülmények között a legalkalmasabbak? Kik és hol, milyen eszközökkel, milyen kísérleteket folytattak és folytatnak az elektromos hajtóművekkel? Mitől válik egyre olcsóbbá és megbízhatóbbá az elektromos meghajtás? Remélhető-e forradalmi áttörés ezen a fronton? Miért éppen a geostacionárius műholdakra koncentrálnak e tekintetben? Érdekes képek színesítik a cikket – egyikük éppen egy ionhajtóművet ábrázol, ami nem igazából hasonlít egy „hagyományos” rakétahajtóműhöz...



Időutazás a Távol-Keleten – Dermesztően kiváló kínai koppintások (meruk)



A cikk mondanivalója elsősorban arra koncentrál, hogy a kínai rakétaipar egyre inkább hatékonyan másolja az orosz megoldásokat – nemcsak a hadászati eszközök tekintetében, hanem már az űrkutatás-űrhajózás vonalán is. Vajon mik az ebből eredő aggályok, hova vezethet a kínai eszközök nagy tömegű előállítása, nemzetközi kereskedelme? Milyen politikai-gazdasági-hadi megfontolásokkal kell kezelni a jelenséget? Látványos képek illusztrálják a cikket.



Rövidebb cikkek (Horváth András Ferenc)



Ûrstartok 2014. márciustól decemberig – mintegy másfél oldalon!



Váltás a MÛI élén – Dr. Both Előd nyugállományba vonulásával a teendőket dr. Tari Fruzsina veszi át.



Gábor Dénes-díj – Solymosi János, a MANT elnöke a legfrissebb díjazott.



Philae-leszállás – Mi lehet a továbbiakban a nem igazán szerencsés helyzetben landolt üstökösszonda sorsa?



A Masat–1 vége – a miniműhold januárban a sűrű légkörbe merülve megsemmisült (lásd fentebb Gschwindt András cikkének ismertetőjét).



Angara–5A – óriás hordozórakéta sikeres indítása Pleszeckből.



Hayabusa–2 – sikeresen elindult a japán szonda, amellyel kisbolygót terveznek megközelíteni.



Beagle–2 – valószínűleg megtalálták a Marsra küldött és sikertelenül landolt leszállóegység nyomait.



Orion: az első próba – sikerrel hajtotta végre első, kísérleti programját a legújabb NASA-űrhajó (egyelőre űrhajósok nélkül).



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)