Lapszemle: Aero Magazin december-január

Az ISS és a hozzá csatlakozott űrhajók, modulok - Befejeződött az első amerikai űrrepülőgép-generáció korszaka (Horváth András)



A cikk igen alapos összefoglalással szolgál: bevezetésül két teljes oldal méretben részletes táblázatot tekinthetünk át a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) programjáról - egészen annak kezdetétől fogva. E táblázat pontos időket, időtartamokat sorol fel az egyes részprogramokat, így az ISS felépítését, eszközeit és működtetésüket illetően, megnevezi a látogató űreszközöket, valamint a programokat végrehajtó asztronautákat. Látványos az ISS-t teljes terjedelmében bemutató fénykép, valamint igen tanulságos a magyarázó rajz, amely minden egyes moduljára nézve „ízeire szedve” mutatja meg az ISS - mint komplexum - felépítését. A magyarázó szövegben rövid összefoglalót olvashatunk még az immár lezárt shuttle-program űrrepülőgépeiről, valamint az ISS fontosabb adatairól.



Lesz-e újabb járműtípus? - A jövő űrhajói és űrrepülőgépei (Almár Iván)



Az USA komoly erőfeszítéseket tesz, hogy újabb teher- és emberszállító űreszközöket állítson szolgálatba, többek között bolygóközi emberes utazásra is alkalmas járműveket. (Ez utóbbiak programja valamely kisbolygó, illetve a Mars meglátogatására irányul, Holdra szállásra viszont nem.) Jelenleg ugyanis az egyetlen valóban megbízható - és forgalomképes - emberszállító csupán a Szojuz-család. A fejlesztések további ösztönzője az űrturizmus, valamint tudományos kísérletekre vonatkozó megrendelések (intézetek, szervezetek részéről), amelyek több vállalkozót is versenyre sarkallnak. Ezek a programok többnyire űrugrásokat jelentenek csupán. Az Egyesült Államok egy korábbi, titokzatosságokkal övezett programja újabb űrrepülőgép-típus(ok) forgalomba állításával kecsegtet, Oroszország pedig szintén új űrrepülőgépes programban gondolkodik, miután a Buran űrrepülőgép-kísérletek végzetesen elakadtak - többek között a Szovjetunió széteséséből eredően. Összegzésül a cikk a jövőre tekintve bizonytalansággal zárul, amelynek oka - a gazdasági válság és a politikai bizonytalanság mellett - az, hogy erősen kérdéses, az űrturizmus tervei mennyire válnak majd be.



A Curiosity - Indul a NASA új Mars-rovere (Kereszturi Ákos)



A lapzártától eltelt idő óta már bizonyossá vált, hogy a start eredményes volt; az eszköz a célt várhatóan 2012 augusztusában éri majd el. Minden eddiginél nagyobb a kutatóberendezés, amely önálló energia-ellátóval rendelkezik. Leszállásának módja is eltér az eddigiektől: a fékezőrendszerről zsinóron lógatva egyenesen a saját kerekeire érkezik. A cikk részletezi az egyes kutatóműszereket, szerepüket és működésük módját. A beépített programok nagyfokú önállóságot tesznek lehetővé, amely ebből a kozmikus távolságból elengedhetetlen követelmény. Megtudjuk, hova tervezik a leszállást, és miért éppen azt a helyet választották. Fő feladata az élet (akár jelenlegi, akár múltbeli) lehetőségének vizsgálata a Marson, egyben információkat gyűjt arról, a leendő Mars-utazó embereket milyen veszélyek elől kell megvédeni. Előre láthatóan legalább egy marsi évig fog működni a Curiosity.



Apróbb terjedelmű cikkek:



Gschwindt András:

A Masat-1 startja (az ESA indítású Vega rakétán)



Horváth András:

A Fobosz-Grunt Föld körüli pályán (orosz Mars-szonda)

Popovkin a Roszkozmosz új főnöke

Radioasztron (orosz rádiócsillagászati műhold)

Progresszek (sikertelen és sikeres teherűrhajó-indítások)

Sencsou-8 (sikeres kínai dokkolási kísérlet)

A Szojuz startja Kourouból (Galileo navigációs műhold sikeres felbocsátása)

Excalibur-Almaz (átalakított volt szovjet űreszközök tervezett alkalmazása)

Opportunity (még mindig működik!)



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)