Lapszemle: Aero Magazin december-január

Koncepció vagy stratégia? – A NASA Mars-expedícióiról (Almár Iván)



Amellett, hogy nemrégiben publikált a NASA jelentést a Marson talált jelenkori vízfolyásokról, továbbá bemutatták a Mentőexpedíció c. filmet – amelynek az elkészítésébe a NASA szakértőit is bevonták –, a NASA dokumentumot bocsátott közre a tervezett Mars-utazásokról. A cikk ez utóbbi részleteibe enged bepillantást: mikorra, milyen előkészítéssel, milyen feladatokkal is válhatna valóra egy ilyen expedíció. Vajon mi előz meg egy ilyen vállalkozást? Bázis a Holdon? Kisbolygódarab Hold körüli pályára állítása, amelyen kipróbálható egy űrbéli nyersanyagforrás kiaknázása? Hogyan lehetne – a hagyományos, kémiai hajtóanyag kiegészítése gyanánt – a kimeríthetetlen napenergiát a meghajtás szolgálatába állítani? Mivel járulhat hozzá a Mars eddigi, automatákkal végzett kutatásához az eleven kutató ember munkája? Milyen emberes Mars-expedíciós változatok vannak jelenleg tervezőasztalon? Milyen egyéb tudományágak közreműködésére lesz szükség – pl. asztrobiológia, planetológia, pszichológia? Milyen űrhajókat és hordozórakétákat fejleszt és kísérletez ki a NASA a bolygóközi emberes űrhajózásra? Hogyan készítenék elő előzetesen felbocsátott teherűrhajókkal az elképzelt marsi telep felépítését? Milyen biztonsági feltételeket kell tartósan megteremteni e telepek működőképes fennmaradásához?

A cikkíró megjegyzi: a problémák nem is annyira technikaiak, sokkal inkább politikaiak: vajon sikerül-e a szükséges pénz forrása felett gyámkodó politikusokat meggyőzni? Sok színes kép, illetve fantáziarajz teszi színesebbé a cikket.



Meglepetések a Ceresen – Dawn: csillogó foltok, kráterek, medencék

(Horváth András)



A Dawn szonda – amely a pályakorrekciót ionhajtóművekkel oldotta meg kísérletképpen – először a Vestát, majd legutóbb a Cerest vizsgálta meg közelről. A kissé lapult Vesta szolgáltatta meglepetés a törpebolygó barázdált felszíne, a csaknem teljesen gömbölyű Ceresen egy különleges, piramis alakú képződményt, s az egyik kráterében pedig eddig példa nélkül álló, fényes foltpárost is sikerült találni – a becsapódásos kráterek és hatalmas medencék mellett. Szabatosan fogalmazva azt mondhatnánk, hogy a csaknem két teljes oldalnyi színes képanyagot tömör szöveges anyag illusztrálja...



Új horizontok nyílnak – A NASA sikeres lobbija Plútó és Charon ügyben

(Kálmán Béla)



A sikeres júliusi randevú utáni első eredmények ismerete jegyében szerzőnk átfogó cikkel jelentkezett. Áttekintette a fél évszázaddal ezelőtti kezdetektől egészen a szonda jövőjéig az eseményeket. Részletezte külön az utat, a szonda műszereit, majd a létrejött találkozó körülményeit, végül a műszerek észlelte adatok tükrében felsorolta az első következtetéseket. Izgalmas felfedezéseket tett a szonda műszeregyüttese a Plútóról és öt holdjáról, különös tekintettel a legnagyobb holdról, a Charonról. A nagy naptávolság miatt alapvetően másképp viselkednek a szilárd felszínű égitestek, külsejük anyagi minősége, összetétele, folyamatai bőségesen szolgáltak újdonságokkal az eddigi planetológiai ismeretek tükrében. Miben és miért különbözik a Charon a Plútótól? Hogy működnek a vulkánok az alig néhány tucat Kelvin fokos vidékeken? Mi az a „star tar” (csillagkátrány)? Mi köze van ennek a törpebolygónak – és holdjainak – a Kuiper-övezet égitestjeihez? Hogyan használta ki a szonda a pályája során a Plútó teremtette napfogyatkozást és „földfogyatkozást”? Mi a szonda további sorsa? Hogyan és meddig képes a továbbiakban működni? Milyen irányba küldik a New Horizons űrszondát? Mikorra várható a találkozó a kiszemelt új célponttal? A cikket nem kevesebb, mint tíz pazar kiállítású színes kép egészíti ki.



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)