Lapszemle: Aero Magazin április

Világűrből érkező veszélyek – A cseljabinszki (csebarkuli) meteor és a felénk tartó kisbolygók (H. A. – V. P.)



Az idén február 15-én történt, nagy károkat okozó meteorithullás adatainak aprólékos részletezése a cikk bevezetése. A tanulságok levonása pedig a folytatás, amely visszautal az 1908-as Tunguz-meteor jelenségre és annak következményeire. A cseljabinszki meteoresemény nyomán a legmagasabb rangú orosz állami vezetők felhívást intéztek a világ más nemzeteinek vezetőihez, hogy nemzetközi összefogásra van szükség: a Földet veszedelmes mértékben megközelítő kisbolygóktól eredő globális veszélyeket ajánlatos minél korábban felismerni, sőt az elhárításukra is világméretű összefogást javasolnak. A cikk kiemeli, hogy egy 40-45 méteres átmérőjű kisbolygó szintén február 15-én közelítette meg a Földet (összehasonlításképpen: a cseljabinszki meteor mintegy 17-20 méteres lehetett), ám az ennél jóval nagyobb méretű Apophis kisbolygó 2036-ban várható földközelsége a Föld egészére nézve reális katasztrófával fenyeget, amire mielőbb alaposan kell fölkészülni. (A legfrissebb, 2013. januári számítások szerint az Apohis 2036-ban is elkerüli a Földet, az ütközés valószínűsége kisebb mint egy az egymillióhoz. – A szerk.) A képekkel, űrfelvételekkel és magyarázó ábrákkal gazdagon illusztrált cikk olvasásakor nehéz elvonatkoztatni bizonyos, sci-fi filmekre emlékeztető vízióktól…



Földi katasztrófák űrfelvételeken – Természeti csapások a világűrből nézve (Almár Iván)



Egyre több (mind térben, mind időben) nagy kiterjedésű katasztrófáról hallunk, legyen az hurrikán, cunami, árvíz, földrengés vagy vulkánkitörés. Ezek hatásainak felmérése, feltérképezése már szinte globális igényű rálátást kíván meg, ami praktikusan az űrből készített felvételekkel oldható meg a legegyszerűbben, a leggyorsabban és a legolcsóbban. A katasztrófák bekövetkezte előtt, majd utána azok helyszínéről, környezetéről elkészült képek összehasonlítása mind a kárfelmérést, mind a segítség megszervezését, mind pedig a kár-elhárítást, helyreállítást nagyban elősegíti. Egyazon felvételen különböző színek szűrésével, kiemelésével láthatóvá tevők pl. az áramkimaradások vidékei, a vízzel elárasztott területek, a vulkánok kitörése nyomán szerteáradt por vagy szén-monoxid kiterjedése. A cikk ilyen összehasonlító felvételekkel illusztrálja mindezt, felsorolva a legutóbbi évtized jelentős katasztrófáit – pl. a Sandy nevű hurrikán, az indonéziai vagy a japán cunami, a haiti földrengés, illetve a pakisztáni árvíz következményeit –, rámutatva arra, hogy az űrfelvételek mennyire gazdag információs források ilyen esetekben. (A lapszemlét összeállító megjegyzése: ahogy ezt már egy korábbi számban is olvashattuk [2011 / 1. szám], űrkutatási módszerekkel előre jelezhetőek és ezáltal megelőzhetőek lennének a kolontári vörösiszapömléshez hasonló balesetek is.)



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)