Ki nyeri a második űrversenyt?

Szentpéteri László előadása április 13-án, az űrhajózás világnapja alkalmából

Az utóbbi időben már nem csak a bulvárlapokban, de akár ismeretterjesztő portálokon, videómegosztókon és podcastokban is egyre többször találkozunk olyan címekkel, mint: „Kínai zászló fog először lobogni a Marson!” vagy „Peking Washingtont előzi a Holdon!”. Ezeken túl – főleg kommentekben – láthatók olyan megjegyzések, melyek még mindig az orosz űrkutatás nagyságáról, illetve már a kínai űrtevékenység hegemóniájáról beszélnek, temetve Amerika, Európa és Japán hasonló erőfeszítéseit. Sokszor olvashatunk arról is, hogy „keleten minden tökéletesen működik (lásd Tienkung), miközben nyugaton csak kínlódnak (lásd Starliner)”.

urverseny-szentpeteri

Az előadó szerint 2026 áprilisa – az első ember (Gagarin), az első űrrepülőgép (STS-1 Columbia), az első modulűrállomás (Mir) és az első kínai modulűrállomás (Tienkung) központi moduljai startjainak 65., 45., 40. és 5. évfordulója – éppen megfelelő alkalom arra, hogy kicsit „bulvártalanítsuk” a témát! Az előadás arra vállalkozik, hogy válaszokat keressen olyan a kérdésekre, mint például:

- 2030 után csak Kína lesz emberekkel folyamatosan jelen a Föld körüli pályán?

- Mi a helyzet az orosz űrtevékenységgel?

- Megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a Holdon?

- Lesz-e európai ember a Holdon?

- Van-e olyan területe az űrtevékenységnek, ahol Kína vagy Oroszország a többiek előtt jár?

- Melyek az űrkutatás azon területei, ahol az Egyesült Államok vagy éppen Japán jár évtizedekkel a többiek előtt?

- Ki hoz először mintát a Marsról és mely nemzet űrhajósa léphet elsőként a bolygó felszínére?

 

Az előadó sokféle kérdésre igyekszik sokszínű válaszokat adni – helyenként szubjektív következtetéseket levonva, de objektív adatokra támaszkodva. Bár a világűr fekete, a felsorolt kérdésekre a válaszok nem feketék vagy fehérek!

 

Az előadóról:

Szentpéteri László a 80-as évek közepén az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Matematikai Osztályán kezdte pályáját mint a Geofizikai Térképező Rendszer üzemeltetője. 1988-tól a Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában dolgozott tudományos segédmunkatársként – itt VLBI, űr-VLBI, GPS-es és műholdpálya-számító szoftverek fejlesztésével foglalkozott, mint programozó. Itt ismerkedett meg a GPS technikával, azok között lehetett, akik ilyen eszközöket 1989-től használtak. 1992 óta a versenyszférában tevékenykedik, különféle nagypontosságú (ipari) GPS/GNSS eszközök, vagy űrtávközlési berendezések gyártóinál, illetve űrfelvételek előállítóinál (Trimble, Space Imaging, Topcon, BHE Microwave, CHC Navigation) dolgozott különféle nemzetközi kereskedelmi, üzletfejlesztési pozíciókban. Jelenleg saját technológiai és üzletfejlesztési konzultáns cégét irányítja.

Előadónk első ismeretterjesztő cikke 40 éve jelent meg az akkor még létező Föld és Égben. Változó intenzitással azóta is szinte folyamatosan ír az űrkutatás, az űrhajózás legfontosabb eredményeiről. Cikkei az utóbbi években az Aero Magazinban, a Természet Világában, az Élet és Tudományban, valamint a(z általa 24 éve alapított) ŰRVILÁG.HU-n jelennek meg.

Helyszín: KEG Sörművház, 1114 Budapest, Orlay utca 1.

Időpont:
2026. április 13. (hétfő) 18 óra

További hírek

Szakmai hírek

April 25, 2026

Egy magyar űrkutatónő története a lányoknak – adománygyűjtés

Adománygyűjtést indítottunk az Illés Erzsébet életútját bemutató, inspiráló, elsősorban 10–12 éves gyerekeknek – különösen lányoknak – szóló könyv megjelentetésének elősegítésére

Szakmai hírek

April 17, 2026

Az űr és a környezetvédelem – diákpályázatunk és rajzpályázatunk díjazottai

Április 15-én hirdettük ki 2025/2026-os pályázatunk díjazottainak nevét, a jutalmakat Cserényi Gyula űrhajós adta át

Szakmai hírek

April 12, 2026

Diákpályázatunk díjátadó ünnepsége

Április 15-én tartjuk Az űr és a környezetvédelem témájú 2025/2026-os diákpályázatunk és rajzpályázatunk díjátadó ünnepségét, Cserényi Gyula űrhajós részvételével