Tisztelettel meghívjuk a HTE Távközlési Szakosztály és a Magyar Asztronautikai Társaság közös szervezésében a Távközlési Klub következő, november 28-ai összejövetelére.
Időpont: 2019. november 28. (csütörtök), 18.00–20.00 óra
Helyszín: BME I épület, földszint, IB019-es terem (a porta mögött), 1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) 2016. májusában aláírt együttműködési megállapodásnak megfelelően, a korábbi sikeres közös rendezvények folytatásaként a soron következő HTE Távközlési Klub ismét HTE–MANT közös rendezvény lesz, amelynek témája:
Mars-szondák távközlési kérdései
Forgalmas éveknek nézünk elébe a Mars kutatásában. Több szonda is indulhat 2020 nyarán a vörös bolygó felé, és bár csak 2021 tavaszán érkeznek meg, a velük való kapcsolattartás jelentős távközlési igényeket támaszt. Jelenleg hat űrszonda kering a Mars körül: a NASA részéről a Mars Odyssey, a MAVEN és az Mars Reconnaissance Orbiter, az ESA részéről a Mars Express és az ExoMars TGO keringő egysége, valamint India első MOM szondája. Emellett a Mars felszínén a mozgó Curiosity és az álló InSight működik. A tervek szerint a 2020-as indítási ablakot egy sor ország, szervezet és cég használná ki: a NASA (Mars 2020 rover), az ESA (az ExoMars program folytatásaként a Rosalind Franklin nevét viselő marsjáró és a Kazacsok nevű, fix marsi állomás), Kína (keringő és leszálló egység, rover), az Egyesült Arab Emírségek (Hope), India (MOM–2). A szondák érkezésekor a szó szoros értelmében olyan csúcsforgalom lesz a Marsnál, hogy a szakembereknek komoly fejtörést okoz, miként elégítsék ki a rendelkezésre álló követőállomások antennáival az adatforgalom igényeit.
A Mars kutatásában kulcsfontosságú a megfelelő adatmennyiség továbbítására alkalmas kommunikáció. Különösen fontos ez a leszállóegységek esetében, amelyekre általában csak kisebb antenna kerül, így célszerűen a Mars körül keringő szondákat használják reléállomásként. Azokon keresztül küldik a parancsokat a bolygó felszínén dolgozó eszközöknek, és az orbiterek továbbítják a felszínen gyűjtött adatokat a Földre. E tekintetben teljes a nemzetközi együttműködés, az ESA és a NASA keringő szondái közösen továbbítják a felszínről érkező adatokat. A NASA két eszköze által a felszínen gyűjtött adatok mintegy 60%-át jelenleg az ESA és az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz közös vállalkozásaként készült TGO keringő szonda továbbítja a Földre. Az ExoMars program folytatásaként 2021-ben a vörös bolygóra érkező ESA eszközök elsődleges relészondája a TGO lesz, ennek megfelelően az orbiter pályáját máris elkezdték úgy módosítani, hogy a leszálláskor optimális helyzetben tartózkodjék. A Föld és a Mars közötti távolságot a rádiójelek 4 és 24 perc közötti idő alatt teszik meg, a Mars mindenkori távolságától függően.
A Mars kutatásába az elmúlt évtizedekben magyar mérnökök és kutatók is bekapcsolódhattak, ezekben a munkákba adnak betekintést a Távközlési Klub rendezvényén a MANT előadói.
Házigazda:
Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke
Az elhangzó előadások:
- Solymosi János (BHE Bonn Hungary): Rádiós kapcsolattartás Mars-szondákkal
- Vizi Pál Gábor (Wigner Fizikai Kutatóközpont): Magyarok a Marsnál – Fobosz, Rover, CaSSIS, és...
- Horváth András Ferenc (MANT): Mars-szondák és a marsi élet
A vitaindító előadásokat kötetlen vita, klubszerű beszélgetés követi.
A rendezvény díjtalan, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
