A MANT búcsúzik Szegő Károlytól
kép: wigner.hu
Kiegészítés a Wigner Fizikai Kutatóközpont nekrológjához
Szegő Károly a múlt század utolsó két évtizedében a magyar űrkutatás kiemelkedő, nemzetközileg is elismert alakja volt. Már korábban is előadásokat tartott a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elődjének, a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztályának fontosabb rendezvényein. Az 1986-ban megalakult MANT egyik alapító alelnökeként került a Társulat vezetői közé. Ettől kezdve egészen 2003-ig (ekkoriban került át a KFKI-ból az MTA egyik főosztályára, annak vezetőjének) minden egyes tisztújításkor alelnök maradt.
A Halley-üstököst megközelítő VEGA misszióba bekapcsolódva szerzett nemzetközi hírnevet a magyar űrkutatásnak, és egyben fontos kapcsolatokat épített ki a programban érintett európai és amerikai űrkutatási intézményekkel, főleg a ESA-val és a NASA-val. Jól jellemzi nemzetközi elismertségét az a tény, hogy Carl Sagan társaként szakértőként szerepelt a két VEGA útját követő amerikai tévéműsorban.
Nagy segítséget nyújtott a MANT nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében. Nagy szerepe volt abban, hogy a MANT és az amerikai Planetary Society ezekben az években gyümölcsöző együttműködést folytatott. A NASA-val való kapcsolatai révén jutottak el a MANT Diákpályázatán induló fiatalok legjobbjai az alabamai huntsville-i űrtáborba, ahol rengeteget tanulhattak. Az ő hatására ajánlotta fel 1992-ben a NASA, hogy Magyarországra telepíti a Naprendszer kisebb égitestjeire vonatkozó adatbázisát, hogy azok az európai kutatók számára is könnyen hozzáférhetők legyenek. A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) rendes, sőt az alaptudományi szekció vezetőségi tagjaként segítette kapcsolatainkat az IAA-val. Igen aktív tagja volt a nemzetközi űrkutatási szervezetnek, a COSPAR-nak, ahol tudományos eredményeit rendszeresen előadta és publikálta.
Életében sokféle elismerést kapott a MANT-tól is. 1989-ben megkapta egyesületünk legmagasabb elismerését, a Fonó-díjat, 1991-ben pedig a MANT javaslatára MTESZ Díjban részesült.
Szegő Károly azon magyar tudósok egyike volt, akik korán felismerték az űrkutatás jelentőségét az Univerzumban lezajló folyamatok megfigyelésében és értelmezésében. Váratlan halála előtt röviddel még hozzászólt a Magyar Űrkutatási Tanács ülésén elfogadott határozathoz. Hozzá hasonló széles áttekintéssel tudományágunkról nagyon kevesen rendelkeznek hazánkban. Bölcsessége és tájékozottsága nagyon hiányozni fog nemcsak egyesületünknek, de az egész magyar űrkutató közösségnek is.
NYUGODJÉK BÉKÉBEN!
(Almár Iván)