Lapszemle: Aero Magazin július

Sikeres sárkányrepülés – A Dragon az ISS-nél (Horváth András)



A NASA és a SpaceX cég több éves tárgyalás után megállapodott. Ennek értelmében a SpaceX megépítette a Falcon–9 hordozórakétát és a Dragon (jelentése: sárkány) űrhajót. Ezek sikerrel járt teherszállító útjáról számol be a cikk. Előbb részletezi a Falcon–9 hordozórakéta tulajdonságait, képességeit és adatait, majd hasonlóképpen jellemzi a Dragon űrhajót. Végül a jelen repülés részletes krónikáját olvashatjuk. A cikk sok fényképpel, valamint két, praktikusan felépített szemléltető rajzzal együtt teljes.



Ûrhajózási nagyhatalom? – Kína helyzete az emberes űrrepülések területén (Almár Iván)



Kína űrhajózásának története tulajdonképpen Kármán Tódor (aki akkoriban a Caltech-en tanított) egyik kínai tanítványával kezdődött 1956-ban. A mai gyors ütemű, látványos fejlődést (1970-től kezdődően) hosszú évtizedek előzték meg, amikor is nem folyt igazából látványos munka – ennek bizonyára katonapolitikai okai lehettek. Amiből viszont Kína mindmáig nem veszi ki a részét, az a Naprendszer egyéb égitestjeinek kutatása. Érdekes az összehasonlítás Kína és a korábbi űrnagyhatalmak fejlődése között; ebben igen szemléletes táblázat és grafikon is segít eligazodni. Kína mára igyekszik felzárkózni a többi nagyhatalom űrprogramjaihoz – műholdak, emberes űrrepülés, valamint a nem túl távoli jövőben űrállomás... Kína egyre fokozódó jelenléte sürgetőleg hat egy mindenkire vonatkozó „viselkedési kódex” kidolgozására az űrtevékenységet tekintve – elég csak a sok kínai eredetű űrszemétre gondolnunk, amelyek kikerülhetetlen problémát jelentenek. A cikket bőséges képanyag gazdagítja.



Amit a Napról tudni lehet – Kálmán Béla új könyve (Galántai Zoltán)



A Kossuth Kiadó idén jelentette meg az Éltető csillagunk, a Nap c. könyvet, amelyet ez a cikk igyekszik ismertetni. Kálmán Béla könyve nem csupán a szakmai kérdésekre keresi a választ, hanem a Nap szerepét az emberi kultúra fejlődésébe ágyazva is bemutatja. Ugyanígy pl. a történelem híres napfogyatkozásai bemutatásával együtt részletes napfogyatkozás-táblázatot is közöl, valamint szól arról, a Nap milyen szerepet játszik a naptárunk körüli fogalmakkal kapcsolatban (pl. időegyenlet, zónaidő). Majd a napmegfigyelések történetéről olvashatunk, egyben a Nap időjárásunkra gyakorolt hatásairól, és természetesen a Nap szerkezetéről, belső működésének természetéről is. A szerző betekintést nyújt a napkutatás lehetséges jövőjébe is, utalva a Nap viselkedésének mélyreható és folyamatos szemmel tartására űreszközök révén. Természetesen a könyv bővelkedik színes képanyagban, rajzokban, táblázatokban.



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)