Lapszemle: Aero Magazin május

Emlékeim az első 30 évről – Hatvanéves a MANT; I. rész (Almár Iván)



Szerzőnk egy hónapnyi pihenő után ismét jelentkezett – ez alkalommal jubileumi aktualitással! Nem igazán lehetne találnunk nála avatottabb visszaemlékezőt – idén (a jogelődjével együtt) 60. születésnapját ünnepli a MANT! A személyes hangvételű összefoglaló ugyanakkor szigorúan következetesen foglalja össze a megalakulástól a súlyponti eseményeket – egészen az űrkorszakot megelőző néhány évtől kezdve. Mik voltak a kezdetekkor, majd időközben az űrkutatás magyar vonatkozású eredményei, s kik a személyiségei? Felbukkannak a nagy nevek (a teljesség igénye nélkül): Kulin György, Fonó Albert, Nagy Ernő, Érdi-Krausz György, Ill Márton, Marx György… Majd a magyarországi űrkutatás rendezvényeinek, eseményeinek fontos látogatói – világhírű tudósok, űrhajósok (szintén a teljesség igénye nélkül): Kármán Tódor, Bay Zoltán, (az erdélyi szász származású) Hermann Oberth, valamint Borisz Jegorov, Gerald Carr, és persze Farkas Bertalan és Magyari Béla… E kivonat keretein belül lehetetlen érzékeltetni, amit a cikk (képek egész sorával tarkítva) megvalósít: a hőskor igazi, eseménydús, eredményekben roppant gazdag hőskor volt – amiből mindig csak egy van… Várjuk a folytatást!



Út a Sharp-hegyre – Képeslapok a Curiosity marsjárótól (Kálmán Béla – Horváth András Ferenc)



A szerzőpáros nagy ismerője a Marsnak. Ez alkalommal is részletes, tudományos igényű, ugyanakkor érdekes és tartalmas leírást közöltek a Curiosity útjáról a Gale kráter belsejében. A marsjáró 2012 augusztusa óta teljesít szolgálatot, és közben útja során sokféle talajú helyeken járt, gyakran végzett méréseket. Ezeket taglalja a cikk, részletes alapossággal beszámolva, milyen útvonalon járt az automata, mik voltak a mérések eszközei és módszerei. Ezek nyomán egyre többet tudhatunk meg a Mars geológiai múltjáról is, jelen vagy valaha volt víz nyomát is vizsgálva többek között. Igyekeznek keményebb, ám minél kevesebb akadállyal tarkított utat bejárni – a kerekek állapotának megóvása végett. A Marson is fodrozódik a homok: az eddig megismert 20-50 méteres, illetve a 2-3 cm-es fodrozódások mellett felfigyeltek a Namib-dűnén egy 3 m nagyságrendű fodrozódásra is, amely a ritka légkörrel függhet össze. A tervek szerint a Curiosity egy régi folyómederben halad majd tovább – ha a véletlen nem szól közbe. Gazdag a színes képanyag, a bolygó körül keringő szonda készítette felvételekből is láthatunk, amelyek összefüggnek a Curiosity útjával. Várjuk az újabb meglepetéseket!



Az Aero Magazin honlapja



(Összeállította: Bán András)