Február 6-án ünnepeljük a 75. évfordulóját annak, hogy Bay Zoltán fizikaprofesszor és csapata a Tungsram kutatólaboratóriumában észlelte a Holdra bocsátott radarhullámok visszhangját forradalmian új mérési technikájával. A háború után mostoha körülmények között elvégzett, világhírű kísérlet a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti.
Egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án Bay Zoltán (1900–1992), az Egyesült Izzó (Tungsram) műszaki igazgatója és kutatólaboratóriumának vezetője csapatával saját fejlesztésű radarberendezéssel mutatta ki a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről.
„A Bay Zoltán vezette sikeres holdradarkísérlet nyomán ma az 1946-os évet tekintjük a magyar űrtevékenység kezdetének – holott a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik–1 csak bő egy évtizeddel később állt Föld körüli pályára” – emeli ki az évforduló kapcsán dr. Frey Sándor csillagász. „Hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség tejes jogú tagállama, űrtevékenységünk pedig az elmúlt években újabb fellendülésnek indult.”
A Holdról sikeresen detektált radarvisszhang egyúttal egy azóta jelentős fejlődési utat bejárt tudományág, a radarcsillagászat kezdetét is jelentette az 1946. január 10-i sikeres amerikai holdradarkísérlettel együtt. „Míg a 30-as években, az Egyesült Államokban megalapított rádiócsillagászat a közeli és távoli égitestekről hozzánk érkező rádióhullámok révén kutatja a Világegyetem titkait, addig a radarcsillagászat a Naprendszer egyes égitesteire bocsátott, majd azokról visszaverődő rádióhullámok segítségével igyekszik felfedni azok tulajdonságait” – teszi hozzá Frey Sándor.
„Bay és csapata a szovjet hadsereg által leszerelt gyárban, a semmiből vitte tovább a Tungsramra mindig is jellemző innovációt, és bebizonyította, hogy – a korabeli sajtót idézve – az ember megérintheti a Holdat” – méltatja a világhírű tudóst Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója videóüzenetében, amely a kísérlet helyszínén, a kutatólaboratórium tetején készült. „Pedig akkor még csak egy éve ért véget a háború, az emberek éheztek, hideg volt. Még ebben a helyzetben is innovációra törekedtek, és a Tungsram ma is támaszkodik ezen innovációs örökségére. Hisszük, hogy ebben a másféle válsághelyzetben kétszeres energiát kell fektetni az új technológiákba, legyen szó olyan globális kihívásokról, mint a fertőzésmegelőzés, az okos városok vagy a világ élelmezése.”
Bay Zoltán további kiemelkedő tudományos eredményei közül néhány:
- 1938-ban Bay volt a világon az első, aki elektronsokszorozójával egyes elektronokat tudott észlelni. A fotoelektron-sokszorozót többek között a gamma-spektroszkópiában használták.
- Kimutatta a fénysebesség állandóságát, frekvenciafüggetlenségét.
- Bay 1965-ben beterjesztett javaslata alapján a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája 1983-ban az űrtechnikai igényeknek megfelelő, új méterdefiníciót fogadott el: „A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/299 792 458 része alatt megtett távolság.” A hosszmérés egységét tehát időmérésre vezeti vissza, a fény sebességének állandó voltát feltételezve.
- A nanoszekundum pontosságú időmérési eljárások kidolgozásával és az új méter definiálásával hozzájárult a mesterséges holdakon alapuló helymeghatározás és navigáció kialakulásához, így a GPS és hasonló rendszerek megalapozásához. Nem véletlen, hogy Bay már 1946-ban felvetette a mesterséges holdakon alapuló távközlés lehetőségét.
(Forrás: Tungsram sajtóközlemény)
