Aktuális

2003. április

Archívum

Rendezvény:
A DATA Szakosztály rendezésében: Dr. HORVÁTH ANDRÁS – Dr. BÉRCZI SZANISZLÓ: A legújabb bolygókutatási eredmények (beszámoló a houstoni és a nizzai konferenciáról)
Idõpont: 2003. április 23. (szerda) 18.00
Helyszín: Kossuth Klub (Budapest, VIII. Múzeum u. 7.)

– 1J/J –

Örömmel értesítjük mindazon kedves Tagtársainkat, akik korábban a régi adószámmal ajánlották föl adójuk 1%-át, jó szándékuk eléri a célját: az APEH illetékesét megkérdezve azt a megnyugtató választ kaptuk, hogy támogatásuk nem vész el, és ha egyéb akadálya nincs, akkor azt Társaságunk megkaphatja.
Egyben megköszönjük kedves Tagtársaink támogatási szándékát!

_

Emlékeztetõ a március 19-ei Elnökségi ülésrõl:

Ülésünket sajnos határozatképtelen létszámmal tartottuk meg – részben külföldi tartózkodás, részben az influenzajárvány miatt –, és így effektív eredményrõl nem beszélhetünk. Rövid, jelképes tiszteletadással emlékeztünk meg a nemrég elhunyt tudós társunkról Greguss Pálról (lásd további cikkünket). Ez után hangosan gondolkodtunk afelõl, hogyan lehetne hatékonyan szavazóképes Elnökségi ülést összehívni, amelyre a tisztújító és az Alapszabályon módosítani jogosult Közgyûlést lehetne elõkészíteni, továbbá felállítani a jelölõbizottságot. Szóba került, hogyan lehet alkalmas változtatások bevezetésével az elektronikus úton lebonyolított Elnökségi ülés is teljes értékû.

> O <

Lezárult a Planetary Society Mars-pályázata, amelynek eredményérõl haladéktalanul tájékozatjuk tagságunkat. Két pályázatot Társaságunk továbbít, egy harmadik azonban nem felel meg a kiírás feltételeinek.

&

Lapzártáig feltehetõen befutottak az Ifjúsági Esszépályázat dolgozatai, amelyekbõl eddig 40 a kisebbik, 32 a nagyobbik korcsoportot képviseli. Sok pályázat érkezett határainkon kívülrõl is, és jellemzõ még a szebbik nem elõnyös létszámaránya. A zsûri elkezdte munkáját. Az eredményekrõl természetesen haladéktalanul beszámolunk!

_

Elhunyt Greguss Pál NASA-díjas biofizikus

Életének 82. évében elhunyt Greguss Pál NASA-díjas biofizikus, nyugalmazott egyetemi tanár, az ûrkutatás, az optika és a holográfia nemzetközileg elismert tudósa. A család tájékoztatása szerint Greguss Pált egy baleset következményeként érte a halál. Balesetéig aktívan részt vett különbözõ kutatási, illetve ûrprogramokban.
A tudós 1921. június 9-én született Budapesten. Vegyészmérnöki tanulmányai után a Magyar Általános Kõszénbánya Rt-nél, majd 1946-ban a Tatabányai Állami Gimnázium tanáraként dolgozott. Késõbb az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegédje, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetének tudományos fõmunkatársa, 1976-tól tíz éven át a Budapesti Mûszaki Egyetem Alkalmazott Biofizikai Laboratóriumának igazgatója volt. Ezt követõen a Finommechanikai-Optikai Intézet, illetve a Budapesti Mûszaki Egyetem tudományos tanácsadójaként tevékenykedett. Több éven át a New York-i Orvostudományi Fõiskola, illetve a Darmstadti Mûszaki Fõiskola vendégprofesszora volt. A tudós részt vett egy Mars-jármû tervezésében, nevéhez fûzõdik az elsõ ultrahang-hologramok megalkotása, továbbá a 360 fokos szögben látó PAL-lencse (Panoramic Annular Lens) kifejlesztése, amelyet 1984-ben kedtek alkalmazni az amerikai ûrkutatásban. Utóbbi fejlesztése hasznosításáért az amerikai ûrkutatási hivataltól 1989-ben NASA-díjat kapott. Greguss Pált 1996-ban Genius feltalálói Oscar-díjjal, 1998-ban Genius feltalálói olimpiai aranyéremmel, 1999-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki. Öt könyvet, több könyvfejezetet és mintegy 350 tudományos közleményt írt. Emlékét kegyelettel megõrizzük!

Az alábbiakban Vágó István írását közöljük Almár Iván bevezetõjével:

„Szerintem az ûrtevékenység befolyással van a társadalomra…”

Tavaly a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia „Világûr és társadalom” bizottságán belül született egy kezdeményezés, hogy kérjük fel mai világunk fontos és az emberek által ismert, befolyásos szereplõit (tudósokat, mûvészeket, közéleti szereplõket, sportolókat stb.) egy-egy rövid nyilatkozatra a világûr és a társadalom kapcsolatáról. Az idei év elejére megfogalmazott egységes levél a következõ mondat folytatását kéri a megkérdezettektõl: „Szerintem az ûrtevékenység befolyással van a társadalomra, mert…”. A rövid, egyoldalas válaszleveleket a spaceandsociety.org honlapon gyûjtjük össze angolul és az eredeti nyelven. Az elsõ válasz Arthur Clarke-tól érkezett Sri Lankából. Választ küldött Kofi Annan, az ENSZ fõtitkára is. Az Akadémia megállapodott az európai ûrügynökséggel (ESA) abban, hogy a legérdekesebb válaszokat tartalmazó könyvet (illusztrációkkal és életrajzokkal kiegészítve) együtt jelentetik meg. Célunk az, hogy a közvélemény errõl a fontos kérdésrõl ne csak az érdekelt szakemberektõl, hanem befolyásos „külsõ személyiségektõl” is objektív módon tájékozódhasson.
Mint az ügyet szervezõ munkacsoport magyar tagja, felkértem Vágó István urat – mint közismert és kedvelt tv-s személyiséget –, hogy õ is nyilatkozzék. Rövid válaszlevele az alábbiakban magyarul, az Internet honlapján angolul olvasható.
Almár Iván

Úgy gondolom, hogy az ûrtevékenység azáltal hat a társadalomra, hogy…

… egyszerûen közelebb kerülünk ily módon a „mennybolthoz” – amelyre az ember állandóan félelemmel és kíváncsisággal tekintett fel. Ameddig jól felszerelt ûreszközök nem emelkedtek elég magasra ahhoz, hogy lássuk, mi történik alant, és megmérjük, mi érkezik hozzánk a messzeségbõl, az ember mindig is gyanakvóan gondolt a távoli égitestekre, ismeretlen civilizációkra, a felfoghatatlan világmindenségre.
Nem állítanám, hogy ennek egyszersmind vége. Sajnos, a világ lakosságának nagyobb része még mindig az elmúlt századok hiedelmeinek rabságában él. De ma már a tudósoknak sokkal könnyebb érvelni a tudás és a tények mellett: az erre fogékony elmék számára be tudják mutatni, milyen tapasztalataik vannak és milyenek nincsenek.
Vegyük például az ufókat. Az ufó-hívõknek egyre kínosabb, amikor másokat meg akarnak gyõzni látomásaik valóságáról. Minél több „szemünk és fülünk” van a Föld körül, annál kevésbé meggyõzõ az az állításuk, hogy egy repülõ csészealj észrevétlenül tudott volna behatolni az atmoszférába. Ma már lényegesen kifinomultabb „bizonyítékokra” van szükségük ahhoz, hogy meggyõzzenek bennünket „harmadik típusú találkozásaikról”.
Minél jobban megismerjük az ûr törvényeit, annál többet tudunk meg az égitestek Földre gyakorolt hatásáról. Akkor meg mi marad a horoszkóp megszállottjainak? Hogyan fogják megmagyarázni „csillagok együttállásából” levont következtetéseiket? Milyen választ adnak megannyi „miért”-re és „hogyan”-ra? Valahányszor megkísérlik, hogy értelmezzék a kijelentéseiket, egyre többször akadnak fenn a már rég megcáfolt gondolatmeneteken.
Vagy túlságosan derûlátó képet festettem le? Attól tartok, igen. Még nem tartunk ott, hogy az ûrkutatás elegendõ érvet szolgáltatna a tömegek számára, hogy téveszméikrõl lemondjanak. Ezért sokan közülünk, szkeptikusok közül arra bíztatják a tudósokat, hogy tegyenek meg mindent kutatási eredményeik közzététele érdekében, méghozzá olyan módon, hogy azt kevésbé iskolázott emberek is megértsék. Mert a tudománynak vissza kell nyernie tekintélyét azoknak a szemében is, akik még mindig az ufókban és horoszkópokban hisznek.
Vágó István

+

Postai küldeményeink továbbra is érkeztek vissza „elköltözött” vagy „címzett ismeretlen” megjegyzéssel. Kérjük, hogy aki tud segíteni a kapcsolat újbóli felvételében, tegye meg. Akiket még mindig keresünk: Szabó Imre, Budapest, IX.; Vázsonyi Miklós, Kecskemét. Ügyvezetõnk nagyon megköszöni!