MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
iroda@mant.hu
utolsó frissítés: 2020.04.07
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin március (2020.03.06.)

Az Aero Magazin 2020. márciusi számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Üzemelhet a világűrben és a légtérben is – Egy lépéssel közelebb a jövő hajtóműtípusa felé (Varga Soma)

Sikerrel mutatkozott be a brit SABRE, azaz az új típusú hiperszonikus hajtómű. Hatékonyságának lényege, hogy a környezetből beszívott levegővel működik, és a belépő levegő hatékony előhűtése következtében az eddigieknél is nagyobb teljesítményre képes. Ily módon a hangsebesség (Mach) ötszörösével is közlekedhet a meghajtott jármű. Az űrtevékenységben eddig használt rakétákkal szemben ott mutatkozik meg az előnye, hogy az indítás fázisában levegő beszívásával működtethető, így az üzemanyag-szükséglet – és ennek a terhe is – csökkenthető. Mód nyílik emellett még arra is, hogy az űreszközöket ne közvetlenül állványról, függőlegesen indítsuk, hanem repülőtérről – akár egy repülőgépet. További előnye még az újra felhasználhatóság. Ilyen hajtóművel könnyebben hajthatóak végre olyan űrugrások, amikor is nem kívánnak kozmikus sebességet elérni. Az eddigi maximális 3,3 Mach repülési sebességet akár 5 Machig is lehet fokozni. Ez a távolsági – interkontinentális – repülőjáratok esetében különösen előnyös: jelentősen megrövidül a menetidő. Természetesen a katonai fejlesztés is érdeklődést mutat a SABRE iránt. Színes kép és részletes magyarázó rajz gazdagítja a cikket.

XII. Solar Orbiter – Napkutató űrszondák (Kálmán Béla)

Az új műszeregyüttes a Nap pólusai körüli vidékeket is képes megcélozni vizsgálatai révén – különféle módszerek, illetve szempontok szerint. Mind a földfelszíni mindennapjainkra, mind az űrben tartózkodó űrhajósok élettevékenységére, testi épségére, mind pedig az űrbéli műszerek működésére komoly hatással van az űridőjárás változása – különösképpen annak szélsőséges megnyilvánulásai. Szerzőnk a legigényesebb szakmai szempontokat is kielégítő módon számol be az űreszköz pályára állításának procedúrájáról, illetve a műszeregyüttes képességeiről. Összesen tíz szempont szerint vizsgálják a műszerek – finom felbontással – a Nap légkörének jelenségeit. A Solar Orbiter széles elektromágneses frekvenciatartományban (egészen a röntgentartományig) folytat vizsgálatokat, valamint a Nap légkörében uralkodó mágneses viszonyokról és azok változásairól is szolgáltat adatokat. Természetesen nagy felbontású fényképfelvételeket is tud készíteni, amelyek finomsága elérheti a napkorong átmérőjének egy-tízezredét is. Szerzőnk megemlíti még, hogy a műszeregyüttesben mi a magyar vonatkozás. A színes képek és magyarázó rajzok harmonizálnak a cikk tartalmával, azt alkalmasan egészítik ki.

Regisztrált Mars-rengések – Az InSight-küldetés első eredményei (Kiszely Márta)

A NASA 2018 novemberében leereszkedett szondája kihelyezett egy földrengésmérőt. Ennek működését értékeli a cikk, amely a magas szakmai színvonalat is célul tűzte ki. A Föld felszínén több ezer szeizmológiai állomás dolgozik, folyamatosan regisztrálva és vizsgálva a rengéseket; ezek eredete a kéreglemezek mozgására vezethető vissza. Ezzel szemben a Mars felszínére letett műszer csupán egyedül, egyetlen pont fölött dolgozik. Régóta tudjuk azt is, hogy a Marson nincsenek aktívan mozgó kéreglemezek – a vörös bolygó e szempontból nyugodtnak tekinthető Földünkhöz viszonyítva. A cikk elemzi a műszer működésének mikéntjét – pl. hogyan lehet ebből az egyetlen pontból észlelve meghatározni egy rengés kipattanásának irányát a mérőeszköz helyéhez képest. Rengés nem csak a Mars felszínének, illetve mélyebben lévő anyagának elmozdulásából eredhet, hanem becsapódó meteorok is okozhatják. A cikk továbbá bemutatja, miket tudhattunk meg a Mars belsejének szerkezetéről – összehasonlítva a Föld, illetve a Hold belsejével. Szerzőnk jól szemlélteti a mérőműszer elképesztően finom érzékenységét is. Elemzi a telepítéstől eltelt idő óta észlelt rezgésekből levont következtetéseket. Értékes információ még, hogy a vizsgálati anyag nyilvánosan hozzáférhető, így mind a széles körű tudományos kutatás, de akár az oktatás is profitálhat ezekből! Gazdag és színes ábraanyag egészíti ki a cikket.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)