MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
iroda@mant.hu
utolsó frissítés: 2019.11.14
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin október (2019.10.06.)

Az Aero Magazin 2019. októberi számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Titokzatos amerikai hosszútávfutó űrhajó – X–37B, az orbitális világrekorder (meruk)

Automata üzemmódban hosszú időn keresztül működni képes eszközről van szó, ami leginkább űrrepülőgépre emlékezetet. Korábban is már több alkalommal, hónapokon át keringett a Föld körül – most pedig augusztus 26-án megdöntötte az előző, 717 napos rekordot, és még mindig repül (vagyis nem szállt még le, ahogy a cikkben szerepel – a szerk.) . Tekintve, hogy az eszköz – és így annak sorsa is – az Egyesült Államok Légierejének birtokában van, tevékenységét illetően mélységes titok lengi körül. Még az sem ismeretes, hogy a megépült két példányból melyik van most pályán… Nem tudni, valójában milyen feladatokra szolgálhat, hiszen akár emberek nélkül is pontosan irányítható: így pl. képes megközelíteni egy másik űreszközt – mondjuk annak kijavítására, alkatrészek cseréjére –, ám a szerző egyéb hadi vonatkozású feladatokra is alkalmasnak képzeli el. Hosszú időtávon – akár földről irányítva robotként – működtetve folyamatos, földfelszíni megfigyelésekre képes – így többek között kitartóan kémkedhet is. Pályája változtatható, és talán fegyvert is képes magával vinni. Más államok egyelőre nem számolnak be ismeretekről, amelyeket erről az X–37B-ről önállóan gyűjthettek, ám ez a titkolódzás önvédelmi megfontolásból is elképzelhető. És ehhez hasonló eszköznek egyelőre más űrnagyhatalom nincs a birtokában, aminek politikai jelentősége is lehet. Látványos képek egészítik ki a cikket – ezek azonban földi pillanatokról készültek.

Szpektr–RG; egy hosszú história – Elhalasztott start után megkezdődött a küldetés (Kálmán Béla)

Szerencsére csupán apróbb hiba miatt volt kényszerű ez a késlekedés, ám a Protonnal indított eszköz már úton van „állomáshelye” felé. A fedélzetén orosz–német együttműködés keretében elkészített röntgentávcsövet visz, úti célja pedig a 2-es számú Lagrange-pont közelében van. (A L2 pont a Nap–Föld egyenes meghosszabbításában, a Földről nézve a Nappal átellenes hely, ennek közelében – aktív hajtómű nélkül is – hosszú ideig tartózkodhat egy űreszköz.) Szerzőnk – mint azt már tőle megszokhattuk – mind az eszköz indítása körüli történéseket részletezi, mind pedig a műszer működéséről, illetve műszaki adatairól aprólékosan beszámol. Különleges maga a röntgentávcső is: „optikája” merőben más, mint amit alacsonyabb frekvenciákon megszoktunk: koncentrikus gyűrűk terelik a röntgensugarakat az érzékelőhöz. Különböző energiatartományokban, többféle érzékenységgel dolgozik. Az egység energiaellátását természetesen legfőképp napelemek biztosítják. Útja közben már eddig is végzett próbamegfigyeléseket. Első célpontjai a „híres” röntgenforrások: így pl. a Cen A, a Cyg X-1, valamint a Tejútrendszer közepében lévő Sgr A* fekete lyuk. Idén november 3-án kezdi meg tudományos programját a tervek szerint, amely hat és fél évre becsülhető. Eközben először a teljes égboltot végigpásztázza, majd az egyes röntgenforrások célzott, esetleg hosszabb idejű tanulmányozása következik. Az időközben begyűjtött ismereteket – egyéb hullámhosszokon – kiegészítő megfigyelésekkel is párosítják: főleg az optikai tartományban, nyolc különböző orosz, illetve ESO-távcsővel. A cikket számos színes fénykép, illetve látványos magyarázó ábra egészíti ki.

– o –

Hosszabb-rövidebb űrhírek – többek között az Űrvilág cikkeinek felhasználásával – a H. A. F. – K. B. szerzőpárostól (színes képekkel illusztrálva):

SpaceX-hírek – a kereskedelmi felbocsátások szaporodnak, és más űrhatalmak is ösztönzést kaptak erre a SpaceX sikerei nyomán;

Kínai magánrakéták – néhány eredménytelen próbálkozás után sikerrel indítottak rakétákat kíni magáncégek – a műholdak távközlési, távérzékelési, illetve internet-szolgáltatási feladattal készültek;

Napkutató Parker-űrszonda – hintamanőverekkel sikerült minden eddiginél közelebb jutnia a Naphoz a szondának, amelyet szívós hőpajzzsal láttak el. Eddig a vártnál is több adatot sikerült a Földre juttatnia;

Visszatért az orosz robot – újfajta űrhajósmentő rendszert próbáltak ki a Szojuz-MSZ–14 űrhajó és a Szojuz–2.1a rakétatípus kombinációjával. Egyúttal a megújított navigációs és manőverezési rendszert is tesztelték. A fedélzeten lévő „utas” egy robotűrhajós volt, nagy mennyiségű hasznos teher társaságában;

A Chandrayaan–2 kudarca – mivel a Holdat érés pillanatai körül megszakadt a kapcsolat, nem tudni, mi az indiai holdszonda sorsa. Megjegyezzük, hogy a programot a magyar Bonn Hungary Elektronikai Kft. által készített berendezések segítik, amelyek az indiai földfelszíni, illetve hajófedélzeti közvetítőállomásokon működnek;

Új képek a von Kármán-kráterből – immár a nyolcadik holdi napot fejezte be eredménnyel a Csang’e–4 holdszonda – eddigi tudományos eredményeit már publikálták is. Az ezeket a holdi adatokat továbbító Csüecsiao szonda nemsokára saját tudományos méréseket is végez – mint tudjuk, a Föld–Hold rendszer 2-es számú Lagrange-pontja körül „tanyázik”.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)