MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
iroda@mant.hu
utolsó frissítés: 2019.12.10
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin április (2019.04.07.)

Az Aero Magazin 2019. áprilisi számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Jelentkezés egy fordulóra – Másfél órás út orosz űrhajóval (meruk)

Oroszország is bejelentette, hogy beszáll abba a programba, amelynek révén űrturisták jutnak fel a világűrbe. Kirándulás a Nemzetközi Űrállomásra az elsődleges terv – ezt 2021-re időzítenék. A továbbiakban azonban alapvetően egy napnál rövidebb túrákat szerveznének – szó sincs tehát a Nemzetközi Űrállomás felkereséséről, legfeljebb egyetlen fordulatról a Föld körül, ahogyan azt Gagarin tette (ezt a kirándulást neveznék „Gagarin-útvonalnak”). Erre a felkészülés természetszerűleg rövidebb, mint a hivatásos asztronautáké – elsősorban az egészségügyi alkalmasság a döntő. E turizmushoz nem illeszkednék előre kigondolt tudományos program, bár a felkészítés mégis csak egy újabb szakma alapjaira képezi ki alanyait. Az oroszok eme elképzelését erősen valószínűsíti, hogy mind a kazah elnök, mind az orosz államfő hozzáállása egyformán pozitív: Bajkonur ugyanis ma Kazahsztán területén fekszik, és mindkét fél érdekelt az üzleti alapon működő űrturizmus felfejlesztésében (is). Oroszország egyébként is rendszeresen bérli a bajkonuri űrrepülőteret. A cikket két látványos kép egészíti ki.

Oroszország is beszáll az űrturizmusba (S. Z.)

A fenti cikkhez mintegy kiegészítésül tartozik ez utóbbi. Ebben áll, hogy öt év elteltével olyan önálló turista programokat hajtanának végre, amelyek csupán űrugrások. E célra fejlesztenének ki egy pilóta nélküli űrrepülőgépet, amely hat utassal közlekedne, és valóban repülőgép módjára ereszkednék le. Ezek az űrugrások rövidek – csupán nagyjából tíz perc időtartamú súlytalansággal, 120–140 km magasságig repülve. A cikkhez tartozik egy fantáziakép is a Selena Space Yacht névre keresztelt űrjárműről.

RADCUBE-projekt magyar vezetéssel – Nemzetközi konzorciumban készülő műhold terve (Milánkovich Dorottya)

Az igen magas szakmai igényeket is kielégítő cikk olyan – nagy volumenű – tervekről számol be, amelyekben a nemzetközi konzorciumon belül számottevő mértékű a magyar részvétel. Három, egymás mellé helyezett, 10 cm élhosszúságú kockából épül föl a rendszer – tehát alapvetően mikroműhold. Alacsony, napszinkron pályán működik majd; szerepe szerint az űridőjárást figyeli folyamatosan, és pontos adatokat küld az űreszközöket, illetve az űrhajósokat pillanatnyilag érő sugárterhelés mértékéről – bár a program céljai ezen belül és túl is összetettebbek az itt felvázoltaknál. Tudvalevő, hogy a magyar kutatóknak mintegy öt évtizednyi tapasztalata van már az űrdozimetria terén, így ez komoly „alaptőke”. A rendszer jövőbeni, továbbfejlesztett változata komplex flotta – globális lefedettségű kozmikus sugárzási, valamint mágneses űridőjárási szolgáltatást kínál (és mellesleg üzleti potenciállal is bír). A jelen projektben a fővállalkozó a magyar C3S Kft. – szerteágazó szerepkörrel. A cikk részletezi a platformok felépítését, azok szerepét, egyben kitér az azok kifejlesztésére irányuló kísérletek, folyamatok ismertetésére is. Része a projektnek a majdan felbocsátandó berendezés működtetése, leküldött adatainak detektálása és értékelése is. Érdemes megjegyeznünk, hogy mérnökeink az első 1U méretű magyar műhold, a Masat–1 projekt alatt összegyűlt tapasztalatokra is építenek. A távlati cél olyan rendszer kidolgozása (CROSS rendszer), amely folyamatosan valós idejű adatokat szolgáltat – globális szinten! Ezzel komoly mértékben kiszolgálhatóak az űrkutatás, illetve az űripar igényei is. Reményeink szerint az első demonstrációs repülésre 2020-ban kerülhet sor. Több színes kép, magyarázó részletrajz is támogatja a cikkben foglaltakat.

— o —

Változatos űrhírek, képekkel bőségesen illusztrálva – amelyekhez az Űrvilág cikkeit is felhasználták – a H. A. F. – K. B. szerzőpárostól:

A Csang’e–4 a Kármán-kráterben – a holdi éjszakát – radioizotópos fűtéssel – átvészelve eredményesen folytatódik a leszállóegység és a Jutu–2 rover munkája. A cikk felsorolja a kutatóeszközöket, azok funkciója szerint.

Az első izraeli holdszonda – várhatóan április 11-én hajtja végre sima leszállását a SpaceX Falcon–9 rakétájával felbocsátott űreszköz. Egyre több Hold-program indul nemzetközi összefogással, a legkülönfélébb, olykor magántőke bevonásával.

Problémák a plutóniummal – nagyobb távolságokban a napelemek már nem adnak elegendő energiát, így radioizotópos generátorokat alkalmaznak energiaforrás gyanánt. A felmerült igényeket felismerve tavaly újra indult a plutónium–238-as izotóp előállítása az Egyesült Államokban. Bár ez költséges, a távoli küldetések alkalmával ehhez folyamodnak, mert ezek működése nem függ annyira a környezeti feltételek megváltozásától, mint a napelemeké.

A Dragon–2 startja – a NASA az űrrepülőgépek leállítását követően a Szojuzokra szorul – immár 2011 óta. Ez megváltozhat a Dragonok forgalomba állításával. Bár az első tesztrepülés az ISS-hez, valamint a visszatérés eredményes volt, fejleszteni való maradt még bőven. Ha minden simán folytatódik, még az év vége előtt elindulhatnak a menetrendszerű utak az ISS-re – mind a személy-, mind pedig a teherszállítás terén.

Hayabusa–2 japán kisbolygószonda – az első mintavételt szolgáló megközelítés eredménnyel járt, bár ez a művelet a kisbolygó igen tagolt felszíne miatt meglehetősen kockázatos. Áprilisban és májusban további mintavételeket terveznek végrehajtani. Ezek anyagával várhatóan 2023-ban érkezik a Földre a visszatérő egység.

A Falcon Heavy második startja – Elon Musk, a SpaceX cég megalkotója és főnöke áprilisban másodszor indítja el rakétáját, amely ez alkalommal egy nagyméretű távközlési holdat állít geostacionárius pályára. A Falcon Heavy teljesítménye tekintélyes: alacsony Föld-körüli pályára akár 64 tonna hasznos terhet is képes feljuttatni.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)