MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
iroda@mant.hu
utolsó frissítés: 2019.03.12
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin december-január (2018.12.13.)

Az Aero Magazin 2018. decemberi és 2019. januári dupla számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

A BepiColombo úton a Merkúr felé – Magyar tudományos szerepvállalás az ESA–JAXA űrprogramban (Steinbach Péter – Szalai Sándor)

Októberben sikerrel startolt a szonda – fedélzetén mind európai, mind japán műszerekkel. A cikk – amely elsősorban a magyar közreműködést hivatott bemutatni – a Merkúrt korábban megközelítő szondák krónikájával kezdődik. Hol tartunk most a legbelső bolygóról szerzett ismeretekben? Milyen fedélzeti eszközökkel kutattunk eddig? Milyen hintamanővereket kell a szondának útja során végrehajtania, hogy végül alacsony, poláris pályára álljon a Merkúr körül? Milyen eszközökkel és milyen módszerekkel kutatjuk ez alkalommal a bolygó gyenge mágneses terét? Mit tudhatunk meg a fölöttébb ritka légkörről, s ezek az ismeretek milyen további következtetésekhez vezethetnek? Hogyan oldjuk meg a Nap állandó közelsége miatt a kutató berendezések hűtését az olykor fellépő akár 300 Celsius-fokon is? Melyek a magyar fejlesztésű eszközök, mi a dolguk, s ezeket hogyan fogják elvégezni? Megtudhatjuk, hogy szakembereink, továbbá kutatóhelyeik milyen fáradságos előkészületek során fejlesztették ki és alkották meg ezeket a műszereket. A szerzők gondoskodtak arról, hogy a témában jobban elmélyedni kívánók is találjanak gazdag szakmai anyagot. A cikket több kép, valamint magyarázó ábra is illusztrálja.

Folyamatosan munkában – Hírek a Marson dolgozó Curiosity rovertől (Kereszturi Ákos)

Szerzőnk régi és avatott ismerője mind a Marsot illető kutatásoknak, mind az expedíciókban részt vevő eszközöknek, mind pedig magának a vörös bolygónak. Ez alkalommal még az igazán igényes szakmai érdeklődőket sem éri csalódás: a 6 éve Marsot járó Curiosity eddig megtett 20 km-éről részletes tudományos beszámolóban van részünk. A Curiosity a Gale-kráterben végezte kutatómunkáját, melynek eredményeképpen sokat megtudhattunk a helyszín geológiai történetéről – elsősorban a 3,5 milliárd évvel ezelőtti különleges állapotokról, amikor is itt víz hullámzott viszonylag enyhe éghajlati viszonyok között, a mainál sűrűbb légkör alatt. Természetesen kikerülhetetlen kérdés a Mars korai életszakaszában lehetséges élet, amelynek nyomai után máig szívós kutatómunka folyik. Fölöttébb informatívak a kőzetfúrások eredményei, amelyekből számos következtetés vonható le. Így pl. kiderült, hogy a marsi talaj pár cm mélységben már alapvetően más, mint a felszínen. Meglepően sok szerves anyagot sikerült detektálni, amelyek egy 3,5 milliárd évvel ezelőtt itt hullámzott tó üledékeiben maradványként megtalálhatóak ma is. Ezek a szerves anyagok összetettebb szerkezetűek, mint azt korábban sejtették. És még mindig megválaszolatlan a kérdés: a szerves anyagok maradékai vajon biogén avagy csupán abiogén eredetűek-e? A felszíni formációk – dűnék – lassú változásainak megfigyelése is újabb meglepetéseket eredményezett. Ezt a cikket is számos fénykép, illetve magyarázó rajz egészíti ki.

SOFIA, a repülő obszervatórium – Egy magyar csillagász kalandja a NASA speciális B 747SP repülőgépén (Makai Zoltán)

Vérbeli élménybeszámoló – a korrekt tudományos igény szigorú szem előtt tartásával! Cikkírónk részese lehetett egy speciálisan a csillagászati kutatásra átalakított repülőgépen megtett utazásnak. Míg a Föld felszínén működő távcsöveket a légkör minden átka sújtja, addig a mesterséges égitestekre szerelt észlelő-berendezések mindezeken – szó szerint is – felülemelkednek. Ám ez utóbbiak kimondottan drága jószágok, s az olykor elkerülhetetlen javításuk, karbantartásuk fölöttébb körülményes és pénzigényes „mulatság”. Így hát az arany középút az erre a célra kialakított repülőgép fedélzetére szerelt távcső- és egyéb műszer-együttes, amely immár a légkör zavaró hatásának java részétől mentesül. Cikkírónk egy ilyen repülőgépre kapott belépőt, és az ott szerzett tapasztalatokat osztja meg velünk – beleértve még az alapos előkészítés folyamatát is. Megismerhetjük a hasonló célra eddig kialakított repülő obszervatóriumok történelmét, majd a jelenlegi gép felszereltségét, a fedélzeten lévő kutatási eszközöket, azok meglehetősen körülményes működtetését – s persze magukat a kutatási eredményeket is. A kalandok ismertetésével bőven tarkított beszámolót látványos képanyag teszi még inkább életszerűvé.

Az első igazi űrutazás – Ötven éve kerülte meg az Apollo–8 a Holdat (Kálmán Béla)

Szerzőnk – eddigi szokásához híven – ismét történelem-leckével ajándékozza meg olvasóit. Ez alkalommal a téma még az eddigieknél is különlegesebb: 50 éve került eleven ember egy másik égitest közvetlen közelébe! Milyen is volt akkor a történelmi világhelyzet? Milyen űrkutatási eseményeket indukált a két világ-nagyhatalom kíméletlen versengése azokban a korai évtizedekben? Milyen – technika-történeti szempontból is – jelentős eredményeket mondhattak magukénak a küzdő felek? Mik voltak az ösztönzések, mik voltak a sikerek – és természetesen az elkerülhetetlen kudarcok? Mit profitált az űrkutatás az egymással farkasszemet néző hatalmak indulataiból, s hogyan válhatott az alapvetően fegyverkezési verseny tudományos célú és igényű versengéssé? Ez után a cikk az Apollo-programra fókuszál: világtörténelem s egyben tudománytörténet, politikai hátterek felvonultatásával megfűszerezve. Az Apollo–8 krónikájának minden egyes momentumát megismerhettük; az odaút – kiszabadulva a Föld gravitációjából –, a Hold megközelítése, majd a Hold körüli pályára állás és a keringések, végül a hazaút, betetőzve a leszállás izgalmaival. Apró kitérő, hogy az idő tájt milyen számítógépes háttér segítette is a programot – szembeállítva egy mai közönséges okostelefon teljesítményével… És mégis működik minden! Megidézi cikkírónk az azóta legendássá lett képeket a távoli Föld-golyóról, Föld-felkelte a Hold előterével, az űrkabinból nézve… És milyen – többnyire gyászos kimenetelű – világpolitikai események közepette történt végre ez a pozitív esemény, ami az 1968-as esztendőt megkoronázta! Mindez ma már fél évszázados történelem! Elmaradhatatlan kísérői a cikknek a ma már dokumentum erejű képek. Szinte várjuk a folytatást…

Az első ember – Életrajzi dráma Neil Armstrong űrhajósról (sajtos)

Bár szerzőnk alapvetően nem űrkutatási, hanem repülési szakember, mégis szakavatottan írja le élménybeszámolóját az emberiség és a tudomány történetének egyik legkiemelkedőbb személyiségéről készült filmdrámáról. Igaz, kikerülhetetlen napjaink kifinomult filmtechnikájának megjelenése a filmben, mégis inkább az emberi sors drámája a domináns – ez szerzőnk kikristályosodott véleménye. Utalást találunk a témához kapcsolódó egyéb irodalmi és filmalkotásokról (így pl. az Apollo–13-ról forgatott filmről) – lényeg, hogy igazi kedvcsináló: a filmet feltétlenül érdemes megtekintenünk!

— o —

Kisebb cikkek (képekkel illusztrálva), amelyekhez az Űrvilág cikkeit is felhasználták (H. A. F. – K. B. szerkesztésében):

A hazai űrkutatás átszervezése – Dr. Ferencz Orsolya az űrkutatásért felelős miniszteri biztos november 1-jétől;

ESEO-start – magyar műszereki is részesez az ESEO műhold programjának;

Szojuz-MSZ–11 – a korábbi sikertelen Szojuz-indítást követően újabb személyzet indul decemberben az ISS-hez;

Robert Kurson: Rakétaemberek – az Apollo–8 küldetéséről alaposan dokumentált adatokkal megtámogatva írta meg könyvét a szerző. A fordítás Both Előd munkája – ez garancia a többek közt a szakmai korrektség szemszögéből tekintve;

Az űrkutatás napja 2018-ban – rangos szakmapolitikai eseménynek is tekinthető az előkelő előadói gárda szereplésével lezajlott rendezvény;

Cygnus teherűrhajó indult az ISS-hez valamint Progressz-MSZ–10 – két nap alatt ez a két teherszállító űrhajó indult el sikerrel, mindkettő gazdag rakománnyal;

Csang’e–4 – a Hold túlsó oldalára ereszkedik le majd a tervek szerint a kínai űreszköz, amely holdautót is visz magával. Az összeköttetést egy távolabbi Lagrange-pont környékén szolgálatot teljesítő, holland fedélzeti műszert is magával vivő műhold segítségével oldják meg;

Chandrayaan–2 – India januárban indítja Hold-szondáját, amely mind leszálló-, mind pedig keringő egységet visz magával.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)