MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
iroda@mant.hu
utolsó frissítés: 2018.12.09
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin március (2018.04.08.)

Magyar vonatkozású hírek előnyben! Az Aero Magazin 2018. márciusi számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Startra vár a SMOG–1 – Így készült a legújabb magyar műhold (Gschwindt András)

A szerzőt régóta foglalkoztatta a kérdés: milyen – ember keltette – jelek jutnak ki a Földről a világűrbe, és hogyan lehetne ezt bizonyítani? Vajon mennyire szennyezik környezetünket az egyáltalán nem a „világűrnek szánt” jelek – pl. a rádió- és tévéadások? Továbbá: az egyetemi oktatásba vajon hogyan lehet bevonni az apró méretű műholdacskák fejlesztésére és létrehozására szolgáló tevékenységet? Ennek egyik jeles magyar példája a Masat–1 (amiről korábban már többször is beszámolt az Aero Magazin). Ezek az egyetemi programok a távérzékelés kiszolgálása irányába mutatnak, tehát manapság igencsak van aktualitásuk. Más kérdés, hogy ezek anyagi fedezetét hogyan is lehetne előteremteni. Önmagában kevésnek bizonyult, hogy hazánk ESA-tag lett – egyetemi költségvetési támogatást és a magánszektor „adakozó kedvének” megnyerését kellett kivívni. A címben jelzett parányi méretű műholdacska a BME égisze alatt készült: nem csupán technológiai teljesítmény, hanem kifejlesztése és létrehozása jelentős mértékben épül be szervesen az oktatási tevékenységbe. Ez az ilyen irányú szakmai kívánalmak szerinti mérnökök magas szintű kiképzését is szolgálja – amellett, hogy professzionális igényeket is képes kielégíteni. E programnak része az is, hogy a berendezés tesztelését, jeleinek fogadását, illetve azok értékelését is elvégezzék – azaz a földi vezérlőállomást is meg kell tervezni, majd kivitelezni, végül pedig folyamatosan működtetni. A SMOG–1 műholdat valószínűleg 2019 végén vagy 2020 elején sikerül majd pályára állítani nemzetközi segítséggel. A szerző maga a SMOG–1 projekt vezetője, cikkét számos színes képpel illusztrálta.

Egy magyar űrműszer kalandjai – Ismét üzemel a Tritel a Nemzetközi Űrállomáson (Hirn Attila)

2012-ben kezdte meg működését a Tritel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Zvezda moduljának fedélzetén. Mindhárom térbeli tengely mentén információkat gyűjtött az ISS-t – ezen belül is az űrhajósokat – érő sugárzásról. (E berendezést a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Központjában – a BL-Electronics Kft-vel együttműködve – hozták létre annak idején.) A szolgáltatott adatokat majdnem valós időben meg is lehetett tudni, valamint – folyamatosan összegyűjtve ezeket – hathavonta lehozták a Földre további elemzés céljából. 2013 júliusától azonban arra lettek figyelmesek, hogy az adatok összekeveredtek, illetve felül is íródtak. Sajnos, semmilyen földi próbálkozással nem sikerült rájönni, mi a hiba oka, s hogyan is lehetne azt odafönt elhárítani. Tekintve, hogy a Tritel kísérlet az orosz partner számára is kiemelt fontosságú, a berendezés központi egységét visszahozták részletes hibaanalízis és javítás végett. Miután fény derült a hiba természetére, a javítást elvégezték. Ezt követően apró változtatásokat is végrehajtottak a műszeren, ami a stabilitását és a megbízhatóságát is növelte. A megjavított példányt 2015-ben a Progressz-M–27M fedélzetén akarták visszajuttatni, ám a teherűrhajó sikertelenül járt, rakománya – a Tritellel együtt – odaveszett. Így 2017-ben sikerült csak feljuttatni egy időközben újonnan elkészített példányt. A cikkíró zárójelben annak az optimizmusának ad még hangot, hogy a berendezés talán a távlati tervekben emlegetett emberes Mars-utazás során is szerephez juthat, így a Tritel története folytatódhat…
Képek teszik színesebbé cikket, melynek szerzője magának a rendszenek a vezető fejlesztője.

Kisebb cikkek, látványos képekkel bőséggel illusztrálva (Kálmán Béla szerkesztésében):

Az Electron rakéta sikeres startja – a Rocket Labs nevű, új-zélandi magánvállalkozás első startja. Igen olcsón sikerült pályára juttatni néhány CubeSatot (kis tömegű műholdat);

A Zuma mellékhatásai – a „nagyon titkos” katonai műhold sorsáról szisztematikusan rejtélyes és ellentmondásos hírek kaptak szárnyra. Ezért egy rádióamatőr megkísérelte a jeleit fogni, ám ehelyett egy rég elveszettnek hitt NASA-műhold, az Image adásait sikerült detektálnia;

A Szojuz–2 startja a Vosztocsnijról – a korábbi sikertelen startot követően (amiről a februári szám beszámolt) végre eredménnyel állt pályára az új Szojuz-család legutóbbi tagja. További startokat is terveznek;

A Falcon Heavy látványos indulása – sikerrel startolt a jelenlegi legnagyobb teljesítményű hordozó. (Mint ismeretes, ennek rakománya csupán Elon Musk elhíresült Tesla autója.) Igazi szenzációja a kísérletnek az első fokozatok sima visszaérkezése. Az űrhajó a Mars felé indul, bár jóval azon túl fog majd eljutni. A Falcon Heavy hordozók feladata a további tervek szerint nagy műholdak pályára állítása lesz.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)