MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
iroda@mant.hu
utolsó frissítés: 2018.06.15
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin február (2018.02.06.)

Az Aero Magazin 2018. februári számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Elon Musk legújabb Mars-tervei – IAF-konferencia (Ausztrália, Adelaide) (Kálmán Béla)

A cikk a konferencia egyik utolsó előadására fókuszál: Elon Musk (róla az Aero Magazin egy korábbi számában is írtak) elővezette nagyívű terveit az – egyelőre BFR kódnevet viselő – óriás hordozórakétáról. Méreteit tekintve vetekedik az Apollo-programból ismert Saturn-V rakétáéval, ám teljesítőképessége jóval felülmúlná azt. A rakéta több tucat Raptor hajtóművel dolgozik; ezek próbapéldányai és a működtetésükhöz készített hajtóanyag-tartályok egyelőre jól vizsgáznak. Ez az óriás kiválthatná a SpaceX eddigi összes hordozóját, alkalmas lenne Föld körüli, illetve akár csupán ballisztikus teherszállításra, az ISS ellátására, Hold-bázis, majdan Mars-bázis kialakítására és fenntartására. Az óriás az űrből – utólag felbocsátott üzemanyag-szállítmányokkal – utántölthető lenne, azaz le sem kell szállnia… Nagy befogadó képességű rakterében akár száz utas számára is lehetne űrkabint kialakítani. A Mars-bázis kialakítása végett teher-űrhajókkal, majd személyzetes űrhajókkal indulna, és legelőször marsi feltöltő állomást építenének fel, amely a Mars felszínén lévő anyagokból (pl. víz, szén-dioxid) állítana elő a visszaúthoz szükséges üzemanyagot. Ezáltal akár egy komplett Mars-kolóniát is fenn lehetne tartani. Musk tervei bár merészek, és elsősorban gazdasági szempontokat elemez, nem is látszanak annyira megvalósíthatatlannak. Gondolatainak gyökere az emberiséget fenyegető katasztrófák (pl. túlzott környezetszennyezés, illetve valamely kozmikus eredetű veszedelem, mint amilyen a dinoszauruszokat kipusztította) elhárítása, kikerülése. Több látványos fantáziarajz illusztrálja a cikket. És amiként a cikkíró fogalmaz: „Érdekes jövő elé nézünk.”

Magyarország továbblépett – Budapest: ESA Technológia Transzfer Iroda (Tandi Zsuzsanna)

Az ESA technológia transzfer hálózata egész Európában azon fáradozik, hogy az űrtechnológia fejlesztéseit más, nem csupán űripari területen, így a mindennapi életben is hasznosíthassuk. Ehhez csatlakozott hazánk is a Magyar Űrkutatási Iroda, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja bevonásával. Ennek az együttműködésnek hasznát láthatja pl. a műholdas navigáció, a távközlés, a meteorológia, a gyógyászat vagy a környezetvédelem. A hálózat a nemzetközi tapasztalatcserét, új fejlesztések felkutatását is szorgalmazza. A technológia továbbadásának folyamata számos módon történhet meg – ezeket a cikk részletezi is. Térkép jelöli, mely országokban létesültek technológia transzfer irodák; Magyarország a négy kiemelt irodához tartozik. Ide pályázat révén olyan projektek jelentkezését várják, amelyek űripari megoldásokat vesznek és alakítanak át a hétköznapokban is alkalmazható szolgáltatássá, illetve termékké. Egy korábbi pályázat révén már két jelentős projekt is eredménnyel zárult, az újabb kiírás tavaly novembertől hozzáférhető: http://wigner.mta.hu/esa/. Képek teszik színesebbé cikket, melynek szerzője magának az irodának a vezetője.

Kisebb cikkek, látványos képekkel bőséggel illusztrálva (H. A. F. és K. B. szerkesztésében) – amelyekhez többek között az Űrvilág honlap cikkeit is felhasználták:

Csillagközi vándor – különleges, nem e naprendszerbeli, hanem csillagközi pályán érkezett kisbolygót fedeztek fel. Erősen elnyúlt, vékony szivarra emlékeztető formája még a sci-fi rajongók fantáziáját is megmozgatta;

A Macholz-üstökös a SOHO felvételein – e szokatlan anyagi összetételű üstökös napközelségét a SOHO számos felvételén rögzítette;

Kettős bolygó felé tart a New Horisons – csillagfedésekből leszűrt eredmények szerint kettős törpebolygónak tűnik az az égitest, amihez a szonda 2019-ben fog majd elérkezni;

Cygnus OA–8E: teheráru az ISS-re – kettős feladatot lát el a teherűrhajó: miután az ISS-re kirakodott, tovább emelkedve 11 apró műholdat bocsátott pályára;

A Szojuz–2-1b hibás startja – egy nagyobb meteorológiai és néhány apró műholddal indított hordozórakéta a végleges pályájára állása előtt odaveszett;

Szojuz-indulások és visszatérések – nemzetközi személyzetek sikeres cseréjére került sor az ISS-en Szojuzok segítségével. A fedélzetre a magyar Tritel dózismérő rendszer 12. detektorszettje is feljutott;

CRS–13 – a decemberben indított Dragon teherűrhajó segítségével teher-utánpótlás, valamint két műszer is feljutott az ISS-re: az egyik a Napból érkező sugárzásról gyűjt információt, az SDS berendezés pedig az űrszemetet figyeli;

Elhunyt John Young – életének 87. évében eltávozott a Gemini, az Apollo űrhajók valamint a Columbia űrrepülőgép veteránja;

SMOG–1 – A BME-n fejlesztett apró műholdat 2014 óta építik a földfelszíni digitális videoadások rádiószennyezettségének mérésére – 2019-ben vagy 2020-ban jut majd föl.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)