MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
iroda@mant.hu
utolsó frissítés: 2018.11.12
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin december-január (2017.12.22.)

Az Aero Magazin 2017. decemberi – 2018. januári dupla számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Az Aero Magazin 2017. decemberi – 2018. januári száma tekintélyes, 12 oldalas összterjedelemben tartalmaz űrkutatási híreket, cikkeket. Először kisebb cikkeket olvashatunk, látványos képekkel bőséggel illusztrálva (H. A. F. és K. B. szerkesztésében) – ezekhez az űrhírekhez az Űrvilág.hu honlap cikkeit is felhasználták:

A NASA megbízott főigazgatója Robert Lightfoot – a cikk rövid szakmai életrajzot is közöl;

Hold-űrállomás – a NASA és a Roszkozmosz új közös űrprogram megvalósítása végett írt alá együttműködési megállapodást. A program célja egy Hold körüli űrkikötő létesítése;

Mikor repülhetnek űrhajósok a Marsra? – a tervek szerint 2024-ben először közelít eleven emberes személyzet a Marshoz. Bár ember nem száll le a bolygóra, mintavevő automatikát küldenek a felszínre, amit visszahoznak. Az első, ténylegesen leszálló személyzet 2035-ben indulhatna – alapos, Föld körüli technikai előkészítés után –, és 540 napot tölthet a marsi bázison;

Falcon–9 hajtóműrobbanás – tesztüzem közben történt a baleset – szerencsére személyi sérülés nélkül. Az esemény nem befolyásolja a további tervek megvalósítását.

Hosszabb cikkek:

Keresztül a helioszférán – Negyven éve repülnek a Voyagerek (Király Péter)

Az 1977-ben indított szondapáros programja 1990-ben akár véget is érhetett volna, miután a külső bolygók és környezetük vizsgálatával végeztek. Ám további útjuk és a fedélzeti eszközök működése a Nap „felségterületének” vizsgálatára még jórészt alkalmas maradt. A szerző ismerteti a szondák eddigi kutatási tevékenységének történetét, kitér az eszközök működésének néhány fontos tulajdonságára, illetve a máig tartó vizsgálat tárgyának, a helioszférának fizikai tulajdonságait szemlélteti. Túl azon, hogy a cikk az avatott szakember számára is tartalmas útmutatóul szolgál, magyarázata a „halandó” érdeklődő számára is követhető. Érdekes lehetőséget kínál, hogy a majdhogynem egyidejűleg indított szondák különböző úton vándorolva egymással térben is összehasonlítóvá teszik az adatokat, további értékes információkat szolgáltatva ezzel. Milyen új, meglepő következtetéseket lehetett levonni? Hogyan hullámzik, mozog a helioszféra mágneses tere? Mi köze a változásokhoz a naptevékenységnek? A négy évtizedet átfogó krónika révén érdekes és tanulságos utat tehetünk a cikkíró hozzáértő vezetésével. A Nap – bolygórendszerünkhöz mérve is jóval nagyobb léptékű – fizikai környezetéről begyűjtött adatok elemzésével komoly mértékben gazdagodtak ismereteink. Természetesen több szemléltető ábra és elemző grafikon is tovább emeli a cikk tartalmi erényeit.

Kozmikus elfogóvadászok – 40 éve választottuk ki a magyar űrhajósokat (I. rész: a titkos küldetés) (Remes Péter)

Újabb „történelemóra” – ez alkalommal a két magyar űrhajós kiválasztásának krónikájából ismerhetünk meg komoly mélységű részleteket. A elsődleges cél azok kiválasztása, akik az ellenséges űreszközök felderítésében, tevékenységük megakadályozásában, végső esetben megsemmisítésében a legeredményesebbek lehetnek – ezeknek rendelik alá egészségügyi, illetve a katonai képességek vonatkozásait is. A Varsói Szerződés tagállamaiból delegálták a leendő űrhajósokat; őket elsődlegesen otthon választottak ki – idehaza a kecskeméti ROVKI-ban. Ez után kerültek ki a rostán eredménnyel átjutottak a Szovjetunióba, ahol további szigorú vizsgálatokon kellett megfelelniük. Mondanunk sem kell, a kiválasztásban, majd az eredménnyel teljesítők sorrendjének kialakításában a Szovjetunióban a politikai szempontok domináltak – így kerültek a magyarok a második körben űrutazók kiválasztottjaiként. Bár az Interkozmosz program – amelynek égisze alatt zajlottak le a nemzetközi legénységgel végrehajtott űrutazások – alapvetően civil tartalmakat hordozott (pl. a világűr békés célú kutatása), a bizonyos fokú titkosság és a többé-kevésbé kendőzhetetlen hadi vonatkozások kikerülhetetlen ellentmondásokat szültek. Ezekről is beszámol a cikk, többek között milyen súrlódások keletkeztek eközben. A legszigorúbb feltételeknek Magyarországon heten feleltek meg. Más országokban azonban előfordult, hogy a feltételek határait bizony feszegetni kellett – sőt Mongóliában egyszerűen nem volt a kiválasztáshoz elegendő elfogóvadászgép-kezelő pilóta. Büszkén mondhatjuk el azonban, hogy a hét magyar kiválasztott közül mindegyik átment az elsődleges szovjet jelöléseken – pedig ezzel nem minden jelölő állam büszkélkedhetett! Tekintettel az űrhajósokra váró igen komoly fizikai és pszichológiai megterhelésére, a kiválasztásnak nagyon szigorúnak kellett lennie – a hőskorszak idején még aránylag kevés tapasztalat állt rendelkezésre a valóban megfelelő szempontok kijelölésében. A cikkíró végül felsorol néhány olyan példát, amely illusztrálja: a hiányos vagy éppen nem adekvát szempontok szerinti vizsgálat milyen kockázatos – illetve egyenesen végzetes! – körülményeket teremthet: ezek aztán egész űrprogramok sikerét tehetik kérdésessé, megtetézve az emberéletre váró súlyos veszélyek kockázatával. Sok – főképp magyar vonatkozású – archív kép teszi még változatosabbá a cikket. Várjuk a folytatást!

In memoriam Elek László – az előző cikk kapcsán került a Magazinba a „hetek” egyik eredményes kiválasztottjának, Elek Lászlónak a nekrológja. Olvashatjuk itt szakmai életrajzát.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)