A lap ebben a hónapban különösen gazdag anyagot, 11 oldalt szentel az űrkutatásnak!
A Sharp Mons tövében – A Curiosity túl van négy földi évén (Horváth András Ferenc - Kálmán Béla)
A marsautó még mindig működőképes, és – folyamatosan engedelmeskedve a földi parancsoknak – „válogat” a vizsgálni valók között. Merre járt a Curiosity, miket nézett alaposabban meg útja közben, milyen műszerekkel, milyen fajta vizsgálatokat végzett? Milyen következtetéseket sikerült levonni a Marsról, annak fejlődéstörténetéről a szonda közelében, illetve a bolygó egészére nézve? Meglehetősen tarka a felszín – mind megjelenésében, mind összetételében – a laza homoktól kezdve egészen a kemény talajkőzetig. A kőzetek rétegzettsége valaha tekintélyesebb víztakaró meglétéről árulkodik. A marsjármű ásások nyomán begyűjtött, illetve fúrásokból felhozott anyagot is alaposan elemzett, geológiai méréseket is végzett. Útközben találkozott egy tekintélyes méretű vasmeteorittal is. A cikk nagy bőséggel tartalmaz színes fényképeket, magyarázó rajzokat, lényeget kiemelő vázlatokat; összességében nem csupán az érdeklődők, hanem a képzett szakemberek számára is értékes információkat tartalmaz. A programnak nincsen vége, reméljük a folytatást!
Rosetta-összefoglalás – Óriási európai siker, mi is benne voltunk (I. rész) (Tóth Imre)
Mivel a cikket nemcsak üstököskutató szakemberek olvassák, egy kis üstököstannal kezdődik – koncentrálva a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösre. Először a közelítés, majd a leszállás során folytatott megfigyelések eredményeit veszi sorra; beszámol többek között az üstökös aktivitásának felébredéséről, amely jelenséget az üstökösök kutatása során először sikerült közelebbről szemügyre venni. A cikk részletezi az égitest létrejöttének lehetséges folyamatait, magyarázatot keresve az üstökös különleges alakjára is. Következtetni lehet a kapott adatok fényében még a keletkezés környezetének természetére is. A leszálló egység – sajnos rövid életű – működése közben alapos felszíni és talajvizsgálatokat is végzett. A cikk ismerteti a műszerek tulajdonságait, a kapott kutatási eredményekkel fűszerezve. Mind állagában, mind összetételében nagyon összetett ennek az üstökösnek az anyaga. Az aktivitás nyomán kiszabaduló gázok az ősi Naprendszerről árulnak el lényeges dolgokat, összetételük vizsgálata a keletkezés korszakáról is tudósít. Különösen fontos az elemi nitrogén vizsgálata az őstörténet megismerésében, a korai Naprendszer bolygócsírái kialakulásának kérdéskörében. E cikkről is elmondható, hogy képekben, illusztrációban bővelkedik, és mind a szakember, mind az egyszerű érdeklődő számára igen tartalmas. Ennek is várjuk a folytatását! (Megjegyezzük, hogy a 2015-es kiadású Ûrtan évkönyv terjedelmes cikket szentel a Philae leszálló egység magyar fedélzeti számítógépének.)
Rövid cikkek (látványos képekkel társítva) (Horváth András Ferenc)
Tiagong–2 űrmodul – kínai űrállomás; két űrhajós sikerrel zárult programja.
ExoMars–2016 – sikerrel pályára állt a Mars körül. A Schiaparelli becsapódott – a TGO sikerrel bolygó körüli pályára állt, ám a leszállóegység a leereszkedés közben elpusztult.
Ill Márton-emlékkonferencia – a tavaly 85 éves korában elhunyt csillagász kutató és pedagógus életpályájára emlékeztek Baján.
ISS-hírek – sikeres személyzetcsere az űrállomáson.
Új kínai hordozórakéták – eredménnyel vizsgázott az univerzális, többfokozatú, nagy teherbírású hordozórakéta; a tervek: nagy kínai űrállomás létrehozása ezzel a hordozóval.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)