MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
mant@mant.hu
utolsó frissítés: 2017.07.24
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin július (2015.07.20.)

Az Aero Magazin 2015. júliusi számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés… – 35 éve járt Farkas Bertalan űrhajós a világűrben, 3. rész (Sajtos Zoltán)

Már fenn vagyunk az űrállomáson… Mi onnan fentről a legszebb? Hogy kezdődött a Pille dózismérő – máig tartó – karrierje, és mire szolgált a Balaton műszer? Milyen olvasztási kísérletek zajlottak a súlytalanság állapotában az Ötvös-kísérlet részeként? Milyen orvos-biológiai kísérleteket végeztek el – szintén a súlytalanság állapotát kihasználva? Milyen felvételek készültek az űrből a Föld felszínéről? Milyen Magyarország odaföntről? Milyen volt megbirkózni a súlytalansággal és a nappal-éjszaka váltakozásának másfél órás ritmusával? Mivel telt el egészében és milyen élményekkel gazdag volt ez a nyolc nap az űrben? Milyen izgalmakkal kezdődött a visszatérési manőver – vajon megismétlődik-e a bolgár űrhajóssal történt, akár végzetessé is válható fiaskó? Milyen volt a kemény földet érés, utána a lógás a hevederen fejjel lefelé? A sorozat záró cikke ismét sok ábrával tarkított.

Philae-életjelek – Magyar tudósok világraszóló sikere 500 millió kilométer távolságban (Balázs András)

(A cikkíró tagja a Philae alkotói gárdájának, így az alábbiakat akár „első kézből” kapott információknak is tekinthetjük.) Hét hónapos, kényszerű hibernált állapot után ismét életre kelt a Philae minilabor a 67P üstökös felszínén. A fedélzeti számítógép június közepéig úgynevezett túlélési üzemmódban dolgozott. A Philae mindeddig nem volt képes a kommunikációra, mivel nem volt elegendő a rádió vevő-adó egységeket éltető energia. Mint tudvalevő, a leszálló egység nem igazán szerencsés körülmények között landolt (a napelemeket tápláló napfénytől jó eséllyel szinte teljesen elzárva), ennek ellenére a most életre keltett szonda ismét dolgozik. Ehhez azonban a fedélzeti számítógépnek alapvetően másképp kell „gondolkoznia”, hogy a meglehetősen szűkös energia-utánpótlásához a lehetőségekhez képest minél jobban alkalmazkodjék. A jelek szerint ezt egyelőre sikerül is teljesítenie – a perihélium közeledtével ehhez egyre jobbak az esélyek. Milyen is ez az átgondolt működési forma? Mire képes a szonda ebben a – szó szerint! – különleges helyzetben, milyen adatok begyűjtésére képes, az információkat miképp kezeli, azokat hogyan juttatja a fölötte keringő Rosettához? Milyen földi beavatkozások segítenek ennek a célnak a minél jobb hatásfokú elérésében? Hogyan alkalmazkodhat a Rosetta pályája a jobb kommunikáció érdekében? Mik várhatóak a következő hónapokban? Megjegyzendő, hogy az Aeromagazin a korábbi számaiban is többször írt az üstökösre irányított szondáról – már 1999-ben is! Több kép és magyarázó ábra egészíti ki a leírtakat.

Másképp látjuk a Merkúrt – A Messenger befejezte küldetését (Almár Iván)

Bár a legbelső bolygó nagyságrendekkel közelebb van, mint a – jelenleg szintén az érdeklődés homlokterében lévő – Plútó, megközelítése meglehetősen körülményes, egyben hosszadalmas is. Ám a feladatot sikerült megoldani, és a szonda megállapodott a Merkúr körüli pályán, ahonnan négy éven keresztül küldte az adatokat. A cikk első része a Merkúr megközelítésének eseményeit mondja el a felszállástól egészen a szonda pályafutásának befejezéséig. A második rész a felszín rejtélyeit taglalja: miért különleges a felszíni anyag összetétele a bolygó aránytalanul nagy vasmagjához képest? Milyen vulkáni tevékenység nyomat sikerült felfedezni? Mik azok a „kalcium-ködök”, és keletkezésüknek mi köze lehet a Nap-súroló üstökösökhöz? Mik azok a „rejtélyes mélyedések”, és mi lehet a magyarázatuk? Milyen felszíni formákat hoz létre a Merkúr zsugorodása? Található-e ennek a napsütötte, nagyon forró felszínű bolygónak a felszínén víz, s ha igen, milyen formában, milyen körülmények között – és mire lehet következtetniük az életjelenséget kutató asztrobiológusoknak? Mi a különlegessége a Merkúr magnetoszférájának? Mennyi és milyen fajta adattal lettünk gazdagabbak a Messengernek köszönhetően? Mi a Merkúr-kutatás tervezett jövője? A cikk számos részletes és színes képben gazdag.

Rövidebb cikkek (szerzőik: K. B. és A. I.)

„Hamis” kisbolygók (újra „felfedezett”, ember alkotta mesterséges égitestek)

Az Ikonos nyugdíjba vonul (az első – magáncég által gyártott – katonai felderítő 15 év után befejezte pályafutását)

Vosztocsnij űrrepülőtér (a távol-keleti komplexum építkezése – ami nem mentes botrányoktól sem – a befejezéséhez közeledik)

Káosz és rend a Plútó körül (a Plútó és holdjai mozgási rendszere – vajon mennyire veszélyezteti ez a New Horizons szonda küldetésének teljesítését?)

Elkészült a Mars-szonda (az Insight a bolygó belsejét fogja vizsgálni – várható indítása 2016 márciusa)

Dr. Ill Márton [1930-2015] (nekrológ a magyar űrkutatás egyik megteremtőjéről; életéről és munkásságáról részleteket a MANT 2014-ben kiadott Tudomány születik c. könyvében olvashatunk)

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)