MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
mant@mant.hu
utolsó frissítés: 2017.05.18
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin június (2014.06.22.)

Az Aero Magazin 2014. júniusi számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Kármán Tódor – Űrhajózás magyarul (Almár Iván)

Kármán Tódor nemcsak a repülés, hanem a rakétatechnika területén is korszakalkotó volt. Életének és aktív munkássága idejének tekintélyes részét az Egyesült Államokban töltötte. Itt már a II. világháború előtt kísérletezett – Goddard tevékenységével párhuzamban – hordozórakétákkal. A világháborút követően részt vett egy – a németektől zsákmányolt – V-2 rakéta indításán, ahol Koroljov, a szovjet űrkutatás atyja is jelen volt. Kezdetektől foglalkoztatta az, hogy hogyan lehetne a többlépcsős rakéta első fokozatát újra felhasználhatóvá tenni. Ehhez kombinálta volna a gázturbinás és torlósugaras hajtóműveket. Megjegyzendő, hogy kortársának és barátjának, Fonó Albertnek jóval korábban már volt egy ezen a területen bejegyzett mérnöki szabadalma. Kármán munkássága révén alakult meg a Jet Propulsion Laboratory (JPL), amely a NASA egyik legfontosabb intézménye, a Naprendszer űrszondás kutatásának központja. Nemcsak hogy bekapcsolódott a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) munkájába, hanem megalapította a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát (IAA), ami – a hidegháború éveiben! – korszakalkotó cselekedet volt. Ennek égisze alatt hozta össze egyetlen szervezetbe a világ űrhajózási szakembereinek legjavát. Számunkra büszkeség, hogy az IAA megalapítója és első elnöke honfitársunk volt – nevét az IAA legmagasabb rangú kitüntetése is viseli. (Ezen a szervezeten belül kezdeményezte például, hogy hozzanak létre egy munkacsoportot, amely nemzetközi holdlaboratórium létrehozásán volt hivatott tevékenykedni.) Kármán részt vett az IAF 1962-es várnai kongresszusán. Ezt követően az MTA meghívására hazánkba is ellátogatott, sőt Fonó Albertnek, a Központi Asztronautikai Szakosztály vezetőjének a rábeszélésére szakmai beszámolót tartott – magyar nyelven! – az érdeklődők számára. A cikkíró személyes élményei alapján számol be ezekről az utóbbi eseményekről.
Kármán munkásságát elhunyta után idehaza több eseményen is méltatták, többek között mellszobrot és emléktáblát is avattak emlékezetére. Archív képek gazdagítják a cikket.

Hamarosan indul az Angara (Kálmán Béla)

Lassan felváltják a több mint ötven éves tervezésű rakétákat az orosz űrkutatásban. Az eredetileg szovjet űripar jelentős objektumai közül mára többen a jelenlegi orosz határon kívülre kerültek, így időszerűvé vált új orosz rakéták, illetve űrrepülőtér építése. A több mint húsz éves elképzelés mára testet öltött az Angara rakétacsalád létrehozásával. A cikkíró részletesen ismerteti a hordozók kialakításának változatait, amelyeket különböző funkciókra alkalmaznak – többek között embereket szállító, illetve a Holdat elérő eszközről is olvashatunk. A régi eszközöket lassan leváltják az új tervezésűek – a régiek üzeme szolgáltatta tapasztalatok felhasználásával. Ma már nagy súlyt helyeznek a környezetvédelemre is – ennek egyik örvendetes folyománya az, hogy az erősen mérgező hajtóanyagokat „ártalmatlanokkal” váltják fel. Ezzel a folyamattal párhuzamban a starthelyek építése is folyik, ám ezek elkészülte előtt az Angara rendszer közreműködésével Dél-Koreából már történt sikeres indítás. A tervek szerint már épül az Angara starthely, univerzális indítóállvánnyal. Innen 2015-16 táján már kísérleti indítások várhatóak, az emberes űreszközök indítását is szándékoznak innen megvalósítani. A tervek és kivitelezésük mindenkor gazdasági és politikai tényezők függvénye – amiképp másutt is, ilyen horderejű vállalkozások esetén. Ezt a cikket is több, színes magyarázó ábra, fénykép szemlélteti.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)