MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
mant@mant.hu
utolsó frissítés: 2017.09.19
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin február (2014.02.07.)

Az Aero Magazin 2014. februári számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

A Nemzetközi Űrállomás mint példa – ISS-építés és Mars-utazás (Almár Iván)

Bevezetőül a cikk beszámol egy – az ISS-en keletkezett – technikai probléma sikeres megoldásáról, majd a 2013 őszén Pekingben megrendezett Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus egyik előadására irányítja rá a figyelmet. Ebben egy amerikai előadópáros összehasonlítja az ISS, illetve a Marsra tervezett emberes űrutazás – mint egy-egy vállalkozás –­­ volumenét, valamint keresik ezek közös vonásait. Különösképpen figyelemre méltó az az öt szempont, amelyet kiemelnek az előadók: mitől is lett sikeres, sőt példamutató értékű vállalkozás az ISS építése és működtetése. Az előadásban szereplő egyik ábra (ez a cikkben is megjelenik) szemlélteti az ISS építéséhez és működtetéséhez felhasznált hordozóeszközök összességét; várhatóan ehhez hasonló léptéket képvisel a Marsra juttatandó emberes expedíció technikai igénye is. Egy másik ábra bevezeti az IMLEO rövidítésű fogalmat (magyarul: Föld körüli alacsony pályára juttatott tömeg), és nagyjából az emberes űrutazások egyes programjaihoz (pl. Apollo, ISS) felbocsátott össztömeget érthetjük alatta. Ennek tükrében vizsgálják a Mars-expedíció várható IMLEO-értékének nagyságrendjét is. Ez függ természetesen az űreszköz meghajtáshoz és üzemeltetéséhez választott energiaforrástól. Szóba kerül még a „retúrjegy nélküli” Mars-utazás is – mint egyre gyakrabban emlegetett elgondolás. A cikk egyéb következtetéseket is közöl, amelyek az ISS és a Mars-expedíció további, lényeges szempontok szerinti összehasonlítását szolgálják. Két látványos fényképet is láthatunk (az ISS „nagytotálban” és hibaelhárítás űrsétával).

Kína a Holdon – A Chang’e–3 és a Jutu (Horváth András)

A cikkíró a bevezetőjében a címben jelzett program előzményeit taglalja. Adatokat ismerhetünk meg a Chang’e–3 felbocsátásáról, útjáról, majd leszállásáról. Részleteket tudhatunk meg a műszaki megoldásokról, amelyek a korábbi – szovjet és amerikai – tapasztalatokra is építenek. Különlegesség a Jutu holdautó (elnevezésének történetéről is olvashatunk), amely inkább a marsjárókra, semmint a korábbi holdjárókra hasonlít. A program műszerezettsége – mintegy 20 kg – nem csak a Hold kutatását szolgálja (hét műszer és három panoráma kamera, különféle, talajvizsgáló berendezések), hanem egy csillagászati távcső is helyet kapott. A berendezések működését a napjáráshoz igazították – ezek a holdi éjszakákon „alszanak”. A cikk fényképekkel és ábrákkal gazdagon illusztrált, és hivatkozik az Aero Magazin korábban megjelent számaira is, amelyek a kínai eredményekkel foglalkoznak.

Eltűnnek-e a napfoltok? (Kálmán Béla)

E kérdésre adható válasz tisztázása előtt a szerző – aki egyben közismert Nap-kutató ­– felvázolja a naptevékenység több évszázadra visszanyúló történetét. Megvilágítja az – elsődlegesen a napfoltok megfigyelésére alapozó – egymásra következő tevékenységi ciklusok természetét, csillagászat-történeti alapokon nyugvó megfigyelési adatokkal alátámasztottan. Részletezi a két legutóbbi napciklus tapasztalt furcsaságait, majd beleilleszti az évszázados léptékű ciklussorozat észlelt sajátosságaiba. Mindezekre az előzményekre – valamint a Napot megfigyelő mesterséges égitestek révén összegyűjtött adatokra – alapozva ismerteti a napfoltok és általában a megfigyelhető Nap-felszín mára megismert fizikáját. Megemlít bizonyos érdekes következtetéseket, amelyek azonban – a statisztikailag egyelőre nem elégséges adatmennyiség miatt – egyelőre nem tűnnek kellően megalapozottaknak. Végezetül rámutat a naptevékenység következtében fellépő geomágneses háborgásokra, amelyek viszont nem annyira a napfoltokhoz, hanem elsősorban a Nap flerjeihez köthetőek. Figyelemre méltó a több, látványos, színes és jól szerkesztett grafikon – ezek a cikk tartalmának megértését nagyban elősegítik.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)