MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
mant@mant.hu
utolsó frissítés: 2017.06.23
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin december-január (2013.12.04.)

Az Aero Magazin 2013. decemberi és 2014. januári, év végén szokásos összevont számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

A dupla számra való tekintettel a lapban különösen gazdag az űrkutatási anyag.

A LADEE – A Hold légkörének kutatása (Kálmán Béla)

Ez alkalommal a NASA holdszondája az égitest légkörének kutatására indult. A kétségtelenül ritka légkör a felszín állandó sugárzásnak kitett kőzetei „párolgásától”, illetve a radioaktív bomlások illékony gázaitól ered, amelyhez némi por is vegyül. Cikkírónk – sok képpel kiegészítve – részletezi a szonda elindításának körülményeit, majd a Hold körüli rendkívül alacsony pályájának adatait. Ez utóbbi különlegessége, hogy a Hold belső tömegeloszlásának egyenetlenségei miatt állandó korrekcióra szorul, így száz nap után a szonda be is fejezi a küldetését, hiszen az üzemanyag elfogy. Háromféle kutató berendezést visz az űreszköz: ezek a légkörön szóródó fény, illetve a légkör semleges részecskéinek eloszlása, valamint a lebegő porrészecskék vizsgálatát végzik. Az utóbbi műszer kidolgozója és vezető kutatója Horányi Mihály, aki annak idején a KFKI-ban a Vega-programban is dolgozott. Újdonság a lézeres optikai adatátvivő rendszer, amely a korábban szokásos mikrohullámú adatáramlás teljesítményének többszörösére képes.

MAVEN – milyen a Mars légköre? (Új Mars-szonda) (Kálmán Béla)

Régóta kutatott rejtélye a Marsnak, hogy a feltételezett korai, tekintélyes légkör és víztakaró miként „tűnt el”. A vizsgálat tárgya az, hogy mi észlelhető ma ebből a folyamatból, mi a kozmikus környezet szerepe ebben, illetve az ebből levonható következtetések. Három műszercsoportot ismertet részleteiben a szerző: ezek a napszél és a felsőlégkör ionjait, a mágneses mezőt, a rádió-, valamint a plazmahullámokat, a felsőlégkör globális tulajdonságait, illetve részecskéinek és ionjainak izotóparányát vizsgálják. Az üzemanyag nélkül is majdnem egytonnás szonda előkészítésének és tervezett útjának, nagyjából egy éves programjának részletezésével zárul a képekkel, ábrával szintén gazdagon illusztrált cikk.

Hogyan tovább a Hold és a Mars felé? – A NASA stratégiai kritikája (Almár Iván)

Egy Amerikában kiadásra váró tanulmány alapján készült a cikk. Ebben a szerző ütközteti a kevés, de nagyméretű hordozórakétára alapozó programokat a sok, de kisméretű hordozórakétára építettekkel. További kérdés: maga a NASA, vagy pedig magánvállalkozók legyenek-e a programok egyes elemeinek előkészítői, kidolgozói, működtetői, illetve a megvalósítás milyen arányokban legyen megosztva? És: vajon hogyan alakul a jövőben az amerikai űrkutatásban a célállomások kiválasztása, ezek megvalósításának üteme és forgatókönyve? Egyik érdekes gondolat pl. a Föld körüli pályára helyezett hajtóanyag-tároló hely. Praktikus továbbá a különböző eredetű, gyártású és szerepű egységek illeszthetősége is, valamint ezek mellett a modulokból építkező megoldások is.

Mik az anyagi meggondolások – túl a technikaiakon? Ma már magától értetődő a nemzetközi együttműködés – nemcsak a programok, hanem a hordozóeszközök terén is; hogyan tovább tehát? A legkülönfélébb szerepre és célra kidolgozott hajtóművek, rakéták ugyancsak sokrétűek – mind céljaik, mind méreteik, mind műszaki megoldásaik, mind pedig működési elvük alapján. A feladat tehát fölöttébb komplex, így gondosan kidolgozott stratégiát kíván. A végső cél természetesen a világűr békés hasznosítása a meteorológia, a távközlés, a távérzékelés, a katasztrófavédelem, az űrkutatás stb. érdekében.

A sok ábra és rajz mellett még egy érdekes grafikon is látható: 1957-től 2011-ig a sikeres és hibás indítások száma – évenkénti bontásban.

Az űrkutatás napja (Sándor Karola)

Sokrétű támogatással sikerült megvalósítani a MANT nagyrendezvényét – ezúttal Székesfehérváron. Kovács Kálmán bevezetője után előadások hangzottak el az űrjogról (Tari Fruzsina), a magyar fejlesztésű űreszközökről (Apáthy István), külön a Masat–1-ről is (Horváth Gyula). Almár Iván kozmikus eredetünk és túlélésünk komplex feltételeiről beszélt, Bacsárdi László a MANT sokrétű munkáját ismertette, Sik András pedig a Marsról tartott előadást. Both Előd a kozmikus katasztrófákról szólt, Frey Sándor a kínai űrkutatásról. Végül Horváth András az orosz űrterveket ismertette, melyek része az indítóállomások bővítése is. Ünnepélyes esemény volt a rendezvényen a Nők a Tudományban Kiválósági Díj átadása, amelyet a Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Asztronautikai Társaság közösen hirdetett meg a 35 év alatti pályázók részére: a kitüntetett Orgel Csilla lett, akinek ezúton is gratulálunk! A cikk képeket is közöl az eseményről.

Horváth András rövid, illusztrált hírei, három oldalon:

Űrstartok 2013. június-szeptember
Scott Carpenter (1925–2013)
A Cygnus űrhajó újabb repülése
PECS-hosszabítás (együttműködési forma a teljes jogú ESA-tagság előtt)
Új Roszkozmosz-vezér
A Planck csillagászati űrszonda küldetésének vége
ISS-események – májustól novemberig
Alekszandr Szerebrov (1944–2013)
Űridőjárás pilótáknak (szerző: Almár Iván)

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)