MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
mant@mant.hu
utolsó frissítés: 2017.06.23
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin július (2013.07.07.)

Az Aero Magazin 2013. júliusi számában megjelent űrkutatási vonatkozású cikkeket ajánljuk.

Bion–M1 (Horváth András)

Nemzetközi fejlesztések eredményeképp épült meg ez a biológiai kutatásokat szolgáló, nagy méretű műhold, amely mikroholdakat is szállított. A korábbi Kozmosz, illetve Bion műholdak 1973 óta teljesítettek szolgálatot, fedélzetükön állatok (közöttük víziállatok, sőt emlősök is!), növények, magvak repültek. A jelen program összesen 24 tudományos berendezést szállított, a hosszú ideig tartó súlytalanság, illetve nagy megterhelések elviselésének vizsgálata céljából. Különlegessége a kísérletnek a külső fedélzetre telepített egység, amely a közvetlen kozmikus hatások (sőt még a leszállás során 1000 fokra felhevülő burok állapotából eredő) következményeket is vizsgálja. A képekkel, magyarázó rajzokkal bővelkedő cikk végül a további terveket vázolja fel.

Mikor éri napvihar az űrszondánkat? – Bolygóközi űridőjárás (Almár Iván)

A Nap-aktivitás egyik következménye az űrviharok megjelenése bolygórendszerünkben, amelyek nem csak a Földre, hanem a szerte keringő-működő szondákra, sőt az űrhajósokra is lehetnek (többnyire nem kívánt) hatással. A viharok előrejelzése hatásossá vált a Napot több kozmikus irányból egyszerre megfigyelő Nap-szondák adatainak köszönhetően. A cikk részletezi többek között ezeknek a szondáknak a működését, pályájukon elfoglalt helyzetét, valamint – különös tekintettel – az űrhajósokat érhető hatásokat, továbbá az egyéb, földi berendezéseket fenyegető sugárzásokat, azok káros következményeit. A Napot folyamatosan megfigyelő szondák adatainak folytonos feldolgozására és a helioszféra viselkedésének modellezésére alapozottan ma már szolgáltatássá nőheti ki magát az űridőjárás (szuperszámítógépekkel elvégzett) előrejelzése. A megfigyelések tudományos célokat is szolgálnak: az űrhajósok biztonsága (pl. űrséta!), az űreszközök védelme, illetve Napunknak a bolygórendszer égitestjeire gyakorolt intenzív hatásai, ezek következményei (pl. sarki fény, a Mars légkörének fogyása). Célszerű lesz a világszerte működő megfigyelők szoros és állandó kapcsolatát kiépíteni az internet használata révén – az adatok feldolgozása és a belőlük leszűrhető következtetések érdekében.

Horváth András rövid hírei:
Jég a Merkúron (a Messenger űrszonda a bolygó közelében, gyönyörű képek!); Űrállomások (ISS: Szojuz űrhajók, ATV teherűrhajó, valamint a Tiangong űrállomás a Sencsou űrhajóval); Gagarin halála (A. Leonov elbeszélése alapján)

Továbbá: Űrstartok 2012. november – 2013. május között (H. A. részletes összeállítása)

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)