MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
mant@mant.hu
utolsó frissítés: 2017.05.18
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Beszámoló a XXVIII. Ionoszféra-Magnetoszféra Szemináriumról (2013.03.18.)

2013. március 7-től 9-ig zajlott a MANT szervezésében a hagyományos Ionoszféra-Magnetoszféra Szeminárium. Ezúttal a Kecskeméti Planetárium hívta meg rendezvényt.

A hagyományok szerint 2012 őszén kellett volna megtartani, de csak november végén született döntés a szokatlan, tavaszi időpontról. A rendelkezésre álló idő rövidsége ellenére a résztvevők lelkesedésének következtében sikerült egy szerteágazó tematikájú, jó hangulatú összejövetelt megvalósítani.

A szemináriumon 9 intézmény 33 kutatója vett részt, valamint a Planetárium vezetője és 3 dolgozója, mint helyi szervezők, akik gondoskodtak a rendezvény technikailag is hibátlan lebonyolításáról. Jó alkalom nyílt az átszervezett kutatóintézeti hálózat új szervezetének, új neveinek elsajátítására is. Például a 9 intézményből 3 az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának volt része, a GGI Sopronból, a Konkoly Obszervatórium Budapestről, és ennek Napfizikai Obszervatóriuma Debrecenből. A résztvevők eléggé egyenletesen oszlottak meg az intézmények között, gyakorlatilag az egész országból.

A szeminárium résztvevőit érkezéskor, március 7-én délben Mák Kornél, Kecskemét kulturális alpolgármestere köszöntötte a városháza gyönyörű dísztermében, majd végig lehetett sétálni a Naprendszer méretarányos modellje mellett a főtéri Naptól a planetárium melletti Plútóig. Délután 2 órakor Almár Iván, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke emlékezett meg az 1971-ben indult, és 1972 óta a MTESZ KASZ, majd a MANT által szervezett Szeminárium több mint 40 éves történetéről és fő céljairól: az űrkutatással foglalkozó hazai szakemberek találkozójáról, a fiatal kutatók tapasztalatszerzéséről, kapcsolatépítéséről. Szerencsére jó volt a csoport kormegoszlása, az első szeminárium óta résztvevő „törzsgárdatagok” mellett sok egyetemi hallgató és doktorandusz is szerepelt előadással.

Szokás szerint a 27 előadás az űrfizika teljes területét felölelte, a Naptól elindulva egészen a helioszféra külső határáig, különös tekintettel a Föld kozmikus környezetére és felső légkörére. Az előadások között szerepeltek egészen új eredmények is, mint a cseljabinszki meteorhullás (Illés Erzsébet) vagy a Curiosity marsjáró eredményei és pillanatnyi állapota, a számítógép meghibásodása következtében (Horváth András).



Szubjektív összefoglalása a további előadottaknak: több előadás foglalkozott a napfoltokkal, a napfolt-relatívszám adatsorok homogenitásával és a napciklus várható viselkedésével (Ludmány András, Kálmán Béla). A debreceni Napfizikai Obszervatórium fiatal kutatói az ott felhalmozott hatalmas mennyiségű értékes megfigyelési anyag különböző szempontok szerinti feldolgozásait mutatták be, egyik esetben fler-előrejelzési lehetőséggel (Korsós Marianna, Muraközy Judit, Gyenge Norbert). Bencze Pál értékes összefoglalását adta a Föld körüli térség vizsgálati módszereinek. A whistlerek állandó szereplői a szemináriumoknak, mint a földi magnetoszféra jelenségei (Lichtenberger János, Steinbach Péter). Több előadás szólt a műholdakon végzett részecske- és rádiósugárzás-mérésekről (Kovács Péter, Nagy Melinda, Kis Árpád, Heilig Balázs), sőt a néhai KFKI-ban kifejlesztett TRITEL-SURE doziméterről (Hirn Attila). A légkör energikus jelenségei, a zivatarok megzavarhatják az ionoszférát (Barta Veronika) és a felhők felett látványos fényjelenségek is megfigyelhetők (Bór József). Az ionoszféra-zavarok a helymeghatározásban is okozhatnak zavart (Rakonczai Bálint). A mágneses tér változásaiból földáramok is számíthatók (Wesztergom Viktor). A helioszférában uralkodó napszél mágneses fluxusáról beszélt Erdős Géza, a napszél és a csillagközi anyag találkozásáról Király Péter, közben, a Szaturnusz körüli Titan hold környezetéről Bebesi Zsófia. A műholdak és a kvantuminformatika kapcsolatát ismertette Galambos Máté. A BME másik két fiatal kutatója az egyetemek számára szervezett ballon- (Grósz Veronika) és rakétakísérletekről (Váradi Zsolt) számolt be. Az első nap végén vendéglátónk, E. Kovács Zoltán bemutatta a résztvevőknek a kecskeméti Zeiss kisplanetárium lehetőségeit is.


(Fotó: Horváth András)

Az előadások megbeszélésére külön lehetőség nyílt a március 8-án esti közös vacsorán a Három Gúnár étteremben (az ebédek a Planetáriumban történtek a zsúfolt program miatt). Utána lehetőség nyílt a helyi bemutató csillagvizsgáló műszerének megtekintésére is. A 9-i befejezés során a társaságot Wesztergom Viktor, a GGI igazgatója hívta meg a következő alkalomra Sopronba.

Kálmán Béla, a szervezőbizottság elnöke