Ûrszondák fedélzeti navigációja – Kis égitestek megközelítése (Almár Iván)
2012 decemberében a kínai űrkutatás bravúrt hajtott végre: a Chang’e–2 Hold-szonda (navigációs manőverek sorozata után) 3,2 km-re közelítette meg a Toutatis nevű kisbolygót – több mint 7 millió km távolságban a Földtől. Ilyen kozmikus messzeségből semmiféle lehetőség sincs a nagy sebességgel és hirtelen megejtett, gyors találkozás alkalmával beavatkoznunk az űreszköz tevékenységébe. Így olyan fedélzeti navigációra van szükség, ami az alkalomnak megfelelően „kifinomultan” képes alkalmazkodni, és – tekintve a körülményeket – a lehető legtartósabban és legmegbízhatóbban működik. Különösképpen igaz ez a kisméretű égitestek megközelítése esetén, ahol az üstökösből kiszabaduló anyag ráadásul a nem elég közelről végzett észlelést is „elecsúfíthatja”. A cikk másik része az AutoNav fedélzeti navigációs szoftverről és annak képességeiről szól, valamint beszámol a már korábban megközelített üstökösöknél tett randevúkról. A cikk a Naprendszer egyéb kis égitestjei megközelítésének jövőbeni kilátásai és tervei felvázolásával (pl. helyi körpályára állás, érintés vagy leszállás) végződik. Több színes képpel, magyarázó rajzzal és felvétellel is kibővül a cikk.
A GRAIL-kísérlet eredményei (Kálmán Béla)
2012 decemberében lezárult a kísérlet azzal a mozzanattal, hogy a két, egymást szorosan követő szonda becsapódott a Hold felszínébe – egy esztendővel a felbocsátásukat követően. Feladatuk égi kísérőnk gravitációs mezejének az eddigi legpontosabb feltérképezése volt. Ennek eredményeképp a Hold belső szerkezetéről, sűrűségéről, tömegeloszlásáról sokat sikerült megtudnunk. A Hold – ellentétben a bolygókkal – jobban megőrizhette a keletkezésekor kialakult felszíni állapotát, tekintettel arra, hogy lényegében nincs légköre. Sokat megtudtunk a Hold egészének aszimmetrikus alakjáról, ismereteket szereztünk a kérgéről, sőt a Hold kozmikus időskálán mérhető fejlődéséről is (pl. nagy becsapódások). Ebben a cikkben is sok felvétel, magyarázó rajz szemléltet.
Neil Armstrong emlékére – Frontiers of Flight Museum, Love Field, Dallas (Sajtos Zoltán)
A Magazin főszerkesztője a címben jelzett helyen járva megtekintette az Apollo–7 űrkabint, amelyet a nemrég elhunyt asztronauta emléke előtt tisztelegve állítottak ki. Ennek kapcsán a cikk visszaemlékezik az Apollo programra – sarkalatos biztonsági kérdéseinek és megoldásainak, és az Apollo–7 teljes programjának részletezésével. Bár maga a cikk (képekkel szintén bőven illusztrálva) nem az űrkutatási blokkban kapott helyet, az érdeklődőknek ezt is érdemes (többek között) megkeresniük, elolvasniuk.
Az Aero Magazin honlapja
(Összeállította: Bán András)