MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
mant@mant.hu
utolsó frissítés: 2017.04.19
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin augusztus (2012.08.15.)

Az Aero Magazin 2012. augusztusi számának címlapján a SpaceShipTwo fényképe. A lap űrkutatási cikkeit ajánljuk.

Irány az űr! – Farnborough 2012 (Sajtos Zoltán)

Élménybeszámoló a 48. farnborogh-i repülőkiállítás- és vásárról, amely egyik szenzációja a Virgin Galactic űrprogram, az a körötti hírverés. E program – melynek lelke Sir Richard Branson – keretén belül üzleti alapon űrugrásokat tehetnek arra vállalkozó űrturisták. Ezek részleteiről olvashatunk, valamint egy LaunchernOne elnevezésű hordozórakétáról, amely szintén a kiállítottak között volt – úgyszintén Sir Richard Branson jóvoltából.

Az első kínai űrhajósnő – A Tiangong–1 és a Sencsou–9 dokkolása (Horváth András)

Almár Iván írásának (Aero Magazin, 2012. július) akár folytatása is lehet ez a cikk, amely érdekes részleteket közöl a kínai emberes űrprogramokról. Ennek középpontjában a Sencsou–9 és annak utasai, műszaki jellemzői, adatai, a program technikai részletei és a dokkolások lépései olvashatóak. Horváth András is rövid összehasonlításra tér ki a többi űrnagyhatalom évtizedekkel korábbi, hasonló kísérleteinek tükrében. Végül a kínai tervekről olvashatunk – pl. 2020-ra tervezik állandó, sokmodulos űrállomásukat a Föld körül. Tucatnál is több színes felvétel, illetve magyarázó rajz gazdagítja a cikket.

Nyikolajev és Popovics – Fél évszázada történt az első csoportos űrrepülés (Kálmán Béla)

Mintegy az Aero Magazin korábbi cikkeinek folytatásaként olvashatunk a Szovjetunió fél évszázada végrehajtott emberes űrkísérleteiről. Először a címben jelzett páros űrrepülés – akkoriban kétségtelenül különlegesnek és egyedinek számító – részleteiről, annak történelmi és politikai körülményeiről olvashatunk, majd mindkét kozmonauta életrajzából megtudhatunk fontos és érdekes mozzanatokat. Ez a cikk is bővelkedik színes ábrákban, fényképekben.

Űrturizmus fiatalkorúaknak? – Az űrturizmus jogi és erkölcsi akadályairól (Almár Iván)

Lassan bár, de kezd teret hódítani az űrturizmus, amelynek látszólag elsősorban anyagi problémái lehetnek, ám ezen túlmutatóan jogi és erkölcsi gondokkal is szembe kell néznünk. Almár Iván elemzi Melvin Marsh amerikai jogász nemrég megjelent cikkét ez utóbbi problémákról. Vajon milyen veszélyekkel járhat az űrturizmus? – az űrjárművek megbízhatóságán túl felmerülhetnek rövid és hosszú távú kimenetelben gondolkodva egészségügyi kérdések is. Jogi kérdésnek tekinthető a leendő űrturisták minél teljesebb körű tájékoztatása a velük történő, rájuk váró eseményekről, továbbá egyelőre eldöntetlen, fiatalkorúak lehetnek-e egyáltalán űrturisták? Hiszen az űrutazás veszélyes vállalkozás még ma is! És: a korábban megkötött mentési egyezmények vajon érvényesek-e a profi űrhajósokon kívül az űrturistákra is? Ki és hogyan szervezi meg számukra a mentőszolgálatot? Az űrhajózás – és benne az űrturizmus – jövője az életképes űripar fejlődésén, gazdaságosságán alapul.

Kennedy Space Center: 50 – Fél évszázados a Kennedy Űrközpont Cape Canaveralban (Sajtos Zoltán)

A hidegháborús vetélkedés másik nagyhatalma, az Egyesült Államok is hatalmas erőfeszítéseket tett egészen az űrverseny kezdetétől fogva. Ennek egyik komoly és meghatározó objektuma a címben jelzett űrbázis. Ennek történetét végigkísérve tulajdonképpen az USA űrtörténelmével ismerkedhetünk meg – áttekintve az elmúlt fél évszázad fontos űrtörténelmi eseményeit: az első űrugrásokat, majd az első igazi űrutazást, a Mercury majd a Gemini programot, később pedig a Holdra szállást előkészítő, majd végrehajtó Apollo programot. Ezt követte a Skylab program – az űrállomás –, utána pedig a három évtizedet átívelő űrrepülőgép-program, amelynek köszönhető többek között a Nemzetközi Űrállomás felépülése, sőt a legendás Hubble-űrteleszkóp működésbe állítása is.
De ugyaninnen bocsátották fel a bolygóközi kutatásra hivatott szondákat – a több száz, egyéb rendeltetésű űrjármű mellett. A cikk nem hallgatja el a tragikus kimenetelű baleseteket sem, amelyek szintén az űrközpont történetéhez tartoznak. Az űrközpont jövője részeként képzelhetőek el többek között az Orion űrhajók, valamint a Naprendszer távolabbi területeit kutató űreszközök várható indítása is. Az élményszerű cikket több mint húsz, jól megválasztott kép illusztrálja.

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)