MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG


Székhely/levelezés: 1044 Budapest, Ipari park u. 10.
Tel: (30) 585-0867
Számlaszám: 10700024-49478701-51100005
Adószám: 19011084-1-41
mant@mant.hu
utolsó frissítés: 2017.06.20
:: kezdőlap :: :: akadálymentesített :: :: english ::


 PARTNEREINK
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  
 
  

Lapszemle: Aero Magazin május (2012.05.10.)

Ismét űrvonatkozású kép, a Discovery űrrepülőgép utolsó földi útja a címlapon. Az Aero Magazin 2012. májusi számának űrkutatási cikkeit ajánljuk.

A legelső űrhír gyászhír: Dr. Gál Gyula (1928-2012) életútját és munkásságát ismerteti.

A Szovjetunió tűzhalált halt hőse – 45 éve történt Vlagyimir Komarov űrhajós tragikus balesete (Kálmán Béla)

Az űrhajózás első áldozata a Szojuz–1 űrhajó kozmonautája, aki visszatérés közben vesztette életét. 1967. április 24-én következett be a tragédia, amely egyértelműen a hidegháborúra visszavezethető kapkodás és a szervezetlenség számlájára írható. A cikk végigkíséri Komarov életét és az űrhajózás terén kifejtett sokrétű tevékenységét, a Vosztoktól a Voszhodon keresztül egészen a Szojuz programig. Sok technikai és történelmi adatot tudunk meg, megismerhetjük a szovjet űrhajózás azon időszakbeli kísérleteit, kudarcait, amelyek a végül is a tragédiához vezettek. Végül mind a politika, mind pedig a konstruktőrök, technikai fölkészülést szervezők úgy látták jónak, ha a Szojuz tekintetében a lehető legnagyobb biztonságra törekszenek. Ennek eredménye busásan kamatozott is: mára a Szojuz űrhajók a legbiztonságosabb eszközök közé tartoznak – immár 40 éve!

Miért halt meg Komarov? (Meruk József)

Drámai erejű leírás Komarov útjának előkészületeiről, a háttérben előre sejthető tragikus kimenetelről, az eseményt közvetlenül érintők mélységes gyászáról. Az akkori időszakot mélyen átitatja a hidegháború kikényszerítette ádáz – és tragikus kudarcokkal ugyancsak bővelkedő – küzdelem: elsőség mindenáron az űrkutatás, az űrhajózás és az emberes Holdra szállás terén! A cikkből a ma már megismerhetővé vált tényekből, dokumentumokból sokat tudhatunk meg arról az időszakról, amely az űrhajózás hőskorának egyik legtanulságosabb fejezetévé vált.

Csak egy nap műholdak nélkül – Gyakorlati hasznosítás (Almár Iván)

Egyre többet hallani arról, hogy a felettünk keringő műholdak mekkora veszedelmet jelentenek, amikor pályafutásuk végeztével szaporítják az űrszemetet, sőt a házunkra vagy akár a fejünkre is potyoghatnak. Ám milyen lenne akár csak egyetlen nap is a műholdak nélkül? Közlekedési, távközlési, sőt gazdasági káosz uralkodna el, az emberiség technikailag 15-30 évet is hátrálna... A cikk arra helyezi a hangsúlyt, hogy az ésszerűen és gazdaságosan hasznosított műholdak mennyire nélkülözhetetlenek ma már a mindennapi életünkben. Külön részletezi a távközlési holdak szerepét az oktatásban és a gyógyításban, a navigációs holdakét a jármű- és teherforgalom célszerű irányításában – a szárazföldön, a levegőben és a vizeken egyaránt. De szó esik a különböző navigációs rendszerek hallatlanul sokrétű alkalmazásáról, mint például a mezőgazdaságban, valamint a nagyléptékű építkezéseken is. A GPS holdak működésének egyik korántsem mellékes vonatkozása a szinte elképzelhetetlen pontosságú időmérés szolgáltatása. Végül a szerző megemlíti az űrszemétnek – a lényegében ellenőrizetlenné vált inaktív űreszközöknek és darabjaiknak –, mint az egyéb, működő űreszközökre leselkedő veszélynek a realitását, ami feltétlen odafigyelést és törődést igényel.

Horváth András kisebb cikkei: Események az ISS-en; Halasztódó orosz programok; Dione: oxigénlégkör a jeges Szaturnusz-holdon?; Mozgó marsi fekete dűnék

Az Aero Magazin honlapja

(Összeállította: Bán András)